szombat, szeptember 27, 2014

Sráckor

Richard Linklater rendező 12 éven keresztül forgatta ezt a filmet, így a szemünk előtt nő fel a Mason nevű fiú (Ellar Coltrane). A film elején 6 éves, a végén 18, és ez önmagában elég ahhoz, hogy mozitörténeti jelentőségű legyen a film. De nem emiatt fog bekerülni sokunk örök kedvencei közé.
Őszinte, valóságos, filózós, szerethető film. Teljes cikkem ekulton.

csütörtök, szeptember 25, 2014

T.S. Spivet különös utazása

Bármily apróság legyen is, mégis: íme a bizonyíték, hogy van igazság a Földön! Reif Larsen múlt év vége óta magyarul is olvasható, csodálatos, különös és különleges könyvéből az a Jean-Pierre Jeunet rendezett filmet, akiről egyedüliként el tudtam képzelni, hogy képes lehet jól megcsinálni. És lássatok csodát: úgy is lett! A regénynél azt éreztem, hogy az ilyen könyvek miatt olvas az ember. A filmnél meg azt, hogy az ilyenek miatt járunk moziba.

hétfő, szeptember 22, 2014

Stian Hole: Garmann utcája

Hole végtelenül egyszerűen és mélyrehatóan ír, ahogy csak a skandinávok tudnak, és így ez a részint szemet gyönyörködtető, részint kissé ijesztő-fura, tíz perc alatt kiolvasható kötet azok közé kerül, amiket az ember újra meg újra elolvas. Az benne a jó, hogy semmit nem magyaráz, de mindent elmond, amit kell. Úgyhogy nagyon tudom ajánlani minden felnőttnek, s főleg szülőknek, hogy emlékezzenek általa, (m)ilyen is gyereknek lenni.

csütörtök, szeptember 11, 2014

Orson Scott Card: A holtak szószólója

Amint azt a meglepően hosszú és kissé spoileres előszóból megtudhatjuk, Orson Scott Card csupán azért alakította regénnyé a „Végjáték” című novelláját, hogy rendesen megalapozza A holtak szószólóját. Ehhez képest a Végjátékból sci-fi klasszikus lett – és a folytatásából is, noha egészen más. És nem csak azért, mert ebben nincsenek űrcsaták.
Egészen különös, különleges könyv ez. Teljes cikkem ekulton.