Kántor Mihály: Magyar Rocktörténet ’80-’90

A Magyar Rocktörténet képregény második kötetéből a díszdobozos limitált kiadást kaptam, amely egyszerűen káprázatosan néz ki (s extraként van benne néhány oldalnyi szkeccs, egyes oldalak / képek korai változatai). Már pusztán az igényes kivitelezés miatt is érdemes megvennie minden képregényrajongónak.

Maradt a ’60-as és ’70-es évekről szóló első kötetben megalapozott koncepció, vagyis hogy mindegyik évtizedet más-más rajzoló illusztrálta. Így, hogy már egyben megvan mindkét kötet, még inkább érződnek ennek előnyei – a változatosság ugyanis itt tényleg gyönyörködtet, és ez a megoldás bőven ad teret a kreativitásnak.

Ezzel együtt a második kötetben vannak hangsúlyeltolódások, van, aki többet kap, mint érdemelne, más meg kevesebbet. De összességében remek kiadvány, és ekulton írtam róla hosszabban.

Tulpa, Múzeumok majálisa, 2024.05.26.

Egyfelől nem akármi a Múzeumok majálisán, a Nemzeti Múzeum napsütötte lépcsőjével szemben felállított színpadon játszani, másfelől viszont van is benne kihívás, pláne így délután 4-kor. Ráadásul most láttam először a Tulpát Galambos Dorinával, s voltak félelmeim. Aztán végül csoda klassz koncert lett belőle.

Hammer site-on írtam le, hogy ezt hogy értem.

Astrid Lindgren: Ronja, a rabló lánya

Astrid Lindgren nevét a legtöbben a Harisnyás Pippi történetek miatt ismerik, de írt ő más klasszikus gyerekregényt is, mi több, más erős lánykaraktert is kitalált. Például Ronját.

Bár nem történelmi regény, nyilván a késő középkori Svédországban játszódik ez a történet, s a hegyirablók a főszereplői. Mattis az ő vezérük, az ő várában élnek, ahol egy viharos éjszakán megszületik emberünk lánya, Ronja. Aki azon túlmenően is különleges és karakán lánnyá cseperedik, hogy rablóvezér az apukája.

Teljes cikkem erről a varázslatos, mégis egyszerű és természetes regényről ekulton.

Cselőtei Zsófia Olga: A cirkusztanoda

Cselőtei Zsófia Olga könyve igazi kincs, olyan, mintha megtalálnék egy régi könyvet, mely még gyermekkoromban elveszett és azóta is hiányzott. Elbűvölő, varázslatos kis kötet, mely szavak nélkül mesél el egy történetet, melynek főszereplője a címlapon is látható kis bohóc.

Az illusztrációk egészen sajátos stílusa és atmoszférája önmagában elég, hogy magával ragadja az olvasót.

Teljes cikkem róla ekulton.

Philip K. Dick: A kozmosz bábjai

Philip Kindred Dick (1928–1982) az egyik legnagyobb hatású sci-fi író volt, akinek írásai máig befolyással vannak az irányzatra – pláne mivel számos elemük mintha valóra vált volna az utóbbi években. A kozmosz bábjai korai regénye, és nem tartozik a legjobbjai közé. Mégis jó, hogy az Agave újra kiadta, különösen, hogy Pék Zoltán új, értő fordításában. Nem csak azért jó ez, mert ott a helye a polcon, hanem mert amilyen tipikus PDK-mű, annyira egyedi is bizonyos szempontból.

Bővebben az ekultos cikkemben fejtem ki.

Turi Márton (szerk.): Az finom lesz!

Az 1920-as évekbeli Londonban, egy nemesi házban (fent és lent) játszódó Csengetett, Mylord? egyike a valaha volt legsikeresebb tévésorozatoknak. Legalábbis Magyarországon. Bezzeg Angliában a BBC az első vetítése óta nem adta le újra. Hogy hogy történhetett mindez, miért lett a magyar tévénézők akkora kedvence s megannyi máig közkézen forgó szállóige forrása, s miért nem zabálták a britek, miközben a Jimmy Perry-David Croft szerzőpáros számos sitcomját imádták? Nos, ezekről is szó van a Turi Márton által szerkesztett, tehát kimondottan magyar kiadású kötetben. De még mi minden más is került bele!
Van, akinek túl sokféle is. De mindenképp sokkal-sokkal finomabb, mint amiket Mabel kap, s amikre a könyv címével szok válaszolni.

Teljes cikkem róla ekulton.

Mad Robots / Angertea / Ghost Toast – Bp. Dürer kert, 2024.05.03.

A múlt évi 7/8 fesztivál ½-e fellépett e szép kora májusi estén a Dürer Kistermében, plusz az alter-pop-rockban erős Úrfi. Rájuk nem tudtam maradni (szerencsére a Ghost Toast-os Bence vállalta, hogy ír róluk), de a három „előzenekaruk” képtelen hibázni, úgyhogy csak azt mondhatom: ha nem látod, nem hiszed el, milyen bődületesen jó magyar underground bandák vannak.

Emitt a cikk. 

Vadadi Adrienn: Az Örökkön Örökké Fa

A címbéli Fa a világokat köti össze – azt, amiben mi élők élünk, és azt, ahova a holtak távoznak, s ahonnan, ha eljön az idejük, visszaszületnek. A regény tehát olyan felfogás, hitrendszer szerint mesél, mely nem egyezik pl. a kereszténységével (inkább egyes buddhista, illetve New Age tanok köszönnek benne vissza), mégis azt mondom, vallástól, hittől, meggyőződéstől függetlenül is érdemes elolvasnia bárkinek, aki találkozott már a gyásszal. Nagy segítség lehet ez a hangulatosan illusztrált gyermek/ifjúsági regény abban is, hogy szülők, nagyszülők beszélgetni tudjanak a gyerekeikkel-unokáikkal a gyászról.

Teljes cikkem ekulton.