szerda, április 29, 2020

At Night I Fly interjú

Mirror Maze címmel tavaly decemberben jelent meg a prog metalos At Night I Fly bemutatkozó albuma. A zenekart zenekart nagyjából 9 éve indította el Bátky Zoltán énekes (Stonehenge, Wendigo, After Crying, Wall Of Sleep stb.) és Horváth András Ádám gitáros (Dreyelands, A.C.), ám első albumukra, a Mirror Maze-re 2019 végéig kellett várni. Az utóbbi évek egyik, ha nem a legjobb magyar progresszív metal lemeze kapcsán kettejüket faggattam a Hammerben.

vasárnap, április 26, 2020

Zselenszky interjú

Zselenszky Tamás a hardcore, illetve a grunge undergroundban kezdte pályáját, ám igazán ismertté a jóval populárisabb, de attól még magvas Eleven Hold énekes-gitárosaként vált. Onnan való kiválása óta főleg szólóban zenél, s mellette könyveket ír.
Legújabb albumát teljesen egyedül vette fel, minden hangszeren maga játszott, majd - a világjárvány kitörése miatt - ingyen letölthetővé tette. A költői és filozofikus (egyben keményen társadalomkritikus) szövegeket és főleg grunge-os rockzenét rejtő Baba Entelecheia albumról kérdeztem Tamást a Hammer site-on.



péntek, április 24, 2020

Frank Herbert: Dűne

Mai szemmel olvasva ezt az eredetileg 1965-ben megjelent regényt, elenyésző az a technikai, tudományos részlet, ami idejétmúlttá vált az eltelt bő fél évszázadban. Hogy a sivatagosodás, a klímaváltozás problémája viszont időszerűbb, mint valaha, azt ugye mondanom sem kell. Szinte profetikusnak tetszik egyik-másik mondat, amit ehhez köthetően írt Herbert. Ám ami miatt máig akkora élmény ez a könyv, az a szereplőknek, a történetnek, a felépített és számos szemszögből bebarangolható, felfedezhető világnak köszönhető. Annak, hogy Paul, Jessica, a Bene Gesserit nővérek, a Harkonnenek és a többiek szinte archetipikus figurák, cselekedeteik, mondataik, de még gondolataik is rezonálnak az olvasóban. Amire a legjobb példa a Félelem elleni litánia, amit számos olvasó kívülről fúj, és biztos vagyok benne, hogy sokuknak tényleg segített is, pedig hát elvileg csak egy írói kitaláció. Herbert regénye kommunikál az olvasóval, több ponton is a felszín alatti tudatszinteket érintve meg, s ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy a Dűne cselekménye olyan pokolian izgalmas.
Teljes cikkem ekulton.

Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel?

A könyv címe mindent elmond. Manapság kb. nincs gyerek, aki ne lenne rápörögve a mobiljára, a számítógépre vagy a tévére. Rémlik, hogy létezik már olyan pszichológiai kórkép, hogy képernyőfüggés, ami gyerekek és felnőttek irdatlan tömegeit érinti. Akinek van gyereke, az jó eséllyel kapott már agylobot attól, hogy az adta külke nem volt hajlandó se szép szóra, se fenyegetőzésre letenni azt az átkozott kütyüt, netán hozott már rosszabb jegyet az iskolából azért, mert folyton a neten lóg, ahelyett, hogy tanulna.
Miklya Luzsányi Mónika igen szemléletesen úgy fogalmaz, hogy ha letiltanánk a gyereket a gépezésről, az olyan lenne, mintha elvágnánk a világtól, vagy mintha a vadnyugaton nem tanította volna meg a szülő a gyerekét lovagolni meg lőni. Ez csupán egy a könyv kijózanító gondolatai közül, és jól jelzi, hogy mennyire praktikusan áll a címben feltett kérdéshez az írónő.