Mirror Maze címmel tavaly decemberben jelent meg a prog metalos At Night
I Fly bemutatkozó albuma. A zenekart zenekart nagyjából 9 éve indította
el Bátky Zoltán énekes (Stonehenge, Wendigo, After Crying, Wall Of
Sleep stb.) és Horváth András Ádám gitáros (Dreyelands, A.C.), ám első
albumukra, a Mirror Maze-re 2019 végéig kellett várni. Az utóbbi évek
egyik, ha nem a legjobb magyar progresszív metal lemeze kapcsán
kettejüket faggattam a Hammerben.
szerda, április 29, 2020
vasárnap, április 26, 2020
Zselenszky interjú
Zselenszky Tamás a hardcore, illetve a grunge undergroundban kezdte
pályáját, ám igazán ismertté a jóval populárisabb, de attól még magvas
Eleven Hold énekes-gitárosaként vált. Onnan való kiválása óta főleg
szólóban zenél, s mellette könyveket ír.
Legújabb albumát teljesen egyedül vette fel, minden hangszeren maga játszott, majd - a világjárvány kitörése miatt - ingyen letölthetővé tette. A költői és filozofikus (egyben keményen társadalomkritikus) szövegeket és főleg grunge-os rockzenét rejtő Baba Entelecheia albumról kérdeztem Tamást a Hammer site-on.
Legújabb albumát teljesen egyedül vette fel, minden hangszeren maga játszott, majd - a világjárvány kitörése miatt - ingyen letölthetővé tette. A költői és filozofikus (egyben keményen társadalomkritikus) szövegeket és főleg grunge-os rockzenét rejtő Baba Entelecheia albumról kérdeztem Tamást a Hammer site-on.
péntek, április 24, 2020
Frank Herbert: Dűne
Mai szemmel olvasva ezt az eredetileg 1965-ben megjelent regényt,
elenyésző az a technikai, tudományos részlet, ami idejétmúlttá vált az
eltelt bő fél évszázadban. Hogy a sivatagosodás, a klímaváltozás
problémája viszont időszerűbb, mint valaha, azt ugye mondanom sem kell.
Szinte profetikusnak tetszik egyik-másik mondat, amit ehhez köthetően
írt Herbert. Ám ami miatt máig akkora élmény ez a könyv, az a
szereplőknek, a történetnek, a felépített és számos szemszögből
bebarangolható, felfedezhető világnak köszönhető. Annak, hogy Paul,
Jessica, a Bene Gesserit nővérek, a Harkonnenek és a többiek szinte
archetipikus figurák, cselekedeteik, mondataik, de még gondolataik is
rezonálnak az olvasóban. Amire a legjobb példa a Félelem elleni litánia,
amit számos olvasó kívülről fúj, és biztos vagyok benne, hogy sokuknak
tényleg segített is, pedig hát elvileg csak egy írói kitaláció. Herbert
regénye kommunikál az olvasóval, több ponton is a felszín alatti
tudatszinteket érintve meg, s ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy a Dűne
cselekménye olyan pokolian izgalmas.
Teljes cikkem ekulton.
Teljes cikkem ekulton.
Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel?
A könyv címe mindent elmond. Manapság kb. nincs gyerek, aki ne lenne
rápörögve a mobiljára, a számítógépre vagy a tévére. Rémlik, hogy
létezik már olyan pszichológiai kórkép, hogy képernyőfüggés, ami
gyerekek és felnőttek irdatlan tömegeit érinti. Akinek van gyereke, az
jó eséllyel kapott már agylobot attól, hogy az adta külke nem volt
hajlandó se szép szóra, se fenyegetőzésre letenni azt az átkozott
kütyüt, netán hozott már rosszabb jegyet az iskolából azért, mert
folyton a neten lóg, ahelyett, hogy tanulna.
Miklya Luzsányi Mónika igen szemléletesen úgy
fogalmaz, hogy ha letiltanánk a gyereket a gépezésről, az olyan lenne,
mintha elvágnánk a világtól, vagy mintha a vadnyugaton nem tanította
volna meg a szülő a gyerekét lovagolni meg lőni. Ez csupán egy a könyv
kijózanító gondolatai közül, és jól jelzi, hogy mennyire praktikusan áll
a címben feltett kérdéshez az írónő.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)