Mi történik, ha egy átlagember összetalálkozik a miniszterelnökkel? Miriádnyi válasz létezhet erre a kérdésre, de Erlend Loe esetében csakis ilyen lehet a válasz, mint ez a könyv, mert végül is pont erről szól, meg még sok minden másról. A Fvonk beteg-bolond egy regény, minden loe-i jellegzetességgel, minimalista-ütős stílusban, és a cselekmény színhelyei (avagy helyszínei) között még Budapest is felbukkan. Teljes cikkem ekulton.
hétfő, május 26, 2014
Catherynne M. Valente: A lány, aki Tündérföld alá zuhant és a tivornya élére állt
Catherynne M. Valente egyike azon íróknak, akik mind
gyermek/ifjúsági, mind fantasy/sci-fi terén üdítően egyénit és
különlegeset képesek alkotni. Első gyerekeknek írt regénye volt A lány, aki körülhajózta Tündérföldet, ennek folytatása ez a könyv, és csaknem a végéig úgy éreztem, a sziporkázás, újítás, mindenfélére utalgatás itt már a történet és az élvezhetőség rovására megy - de a vége... hát, az igazán szép. Teljes cikkem ekulton.
vasárnap, május 11, 2014
Scott Westerfeld: Góliát
Noha a Leviatán trilógia befejező része már nem az Ad Astránál jelent
meg, minden egyéb változatlan, s ez igaz a minőségre is: ifjúsági
illetve alternatív történelmi/steampunk vonalon ez a három kötet a
legjobbak közé tartozik. Az a legkevesebb, hogy a befejezés méltó az
eddigiekhez, és még azoknál is izgalmasabb.
Ray Bradbury: A Toynbee-átalakító
A magyarul eddig megjelent Bradbury kötetek jellemzően a Mester ’50-as
és ’60-as (esetleg ’70-es) évekbeli művei, válogatásai voltak, ám az
Agavénél megszokott módon fura borítójú A Toynbee-átalakító
zömében ’80-as évekbeli novellákat tartalmaz (bár akad köztük ’54-es és
’45-ös keltezésű is). És bár mindaz megvan ezekben is, ami miatt a
korábbi írásait annyira szeretem, ezen történetek jó része sokkal több
keserűséget, kiábrándultságot, akár cinizmust rejt, mint amazok. De attól még jó nagyon.
hétfő, május 05, 2014
Mark Helprin: Téli mese
A filmnek, s az onnan vett borítónak sajnos nincs sok köze a könyvhöz,
de ezt a különös, ezernyi szálat gabalyító-gombolyító történetet nem is
lehet filmre vinni. Ezt olvasni kell, abban az értelemben, ahogy mondjuk
a világ legszebb helyeit is látni kell a saját szemünkkel, fotó, film,
mások elbeszélése vissza nem adhatja. Ez a monstrum nem csak mérete okán
lett életem egyik legnagyobb olvasmányélménye.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)