Finoman szólva kiábrándító volt, ami az utóbbi időkben a Queensrÿche-ban, örök legnagyobb kedvenc zenekaromban történt. A kitett énekes, Geoff Tate kicsit korábban jött ki a maga Queensrÿche albumával (majd ősszel eldönti a bíróság, ki használhatja a zenekarnevet), és az jobb volt ugyan, mint az utolsó két QR lemez, nem szólva Geoff legutóbbi szólóalbumáról, de így is gyenge. Viszont még elképzelni is lehetetlennek tartottam egy nélküle (Tate-lenül, haha) kiálló QR-ot. De Todd La Torre és a többiek bizony meggyőztek. Nem 100%-osan, de épp eléggé. Ez az album jobb, mint amire számítottam. És az ekultra írtam róla cikket.