A Déli Végek trilógia befejező része sok mindenre választ ad, és sokkal-sokkal több mindenre nem, amint a világban sincs mindenre válasz. De az biztos, hogy ez a megannyi alkotóelemből (horror, thriller, kémregény, szépirodalom, és így tovább) összerakott, fura valami hat az
olvasóra. Hogy hogyan hat, az teljesen szubjektív. A trilógia talán
központi témája az idegenség, az ismeretlen, s ezt a témát ember és
ember, ember és természet illetve ember és (jobb szó híján)
természetfeletti viszonyában is megmutatja. Vagyis hát mutat valamit, de
minden magyarázat nélkül. Ha ezzel azt akarta elérni, hogy az olvasó
gondolkozzon el ezeken a nagy kérdéseken (kezdve a ki vagyok én és hol a
helyem-től a mi ez az egész világ, és mi benne az ember-ig), azt csak
üdvözölni tudom.