Azt szeretem a Slowmeshben, hogy sok különféle gyökere van a zenéjüknek,
melyekből valami csak rájuk jellemzőt alkotnak. Valami olyat, mely
éppúgy működik odafigyelős, belemerülős hallgatásnál, mint amikor csak
valami felszabadító, bulis zenére vágyom. Hogy nagyon komoly
gondolatokra és zenészi megoldásokra éppúgy képesek, mint
megveszekedettül feelinges rockzúzásra. És hogy mindez egyensúlyban van
náluk.
Teljes cikkem ekulton.
