A Tesla harmadik, és sokak szerint legjobb albuma volt ez. A sacramentói (Kalifornia) banda eddigre már sztár volt. A ’89-es The Great Radio Controversy szép lassan lett platina, az unplugged divatot megelőző (megteremtő) ’90-es Five Man Acoustical Jam c. akusztikus koncert viszont azonnali óriási sikert hozott nekik. Aztán jött a Seattle-láz, amikor válogatás nélkül minden hosszú hajú hard rock bandának vesznie kellett. Így aztán ez a lemez már nem kapta meg a megérdemelt figyelmet, bár így is jól teljesített.
Már a nyitó Change In The Weather egyértelművé teszi, hogy ahelyett, hogy újra akusztikus dalocskákból akarnának slágereket kovácsolni, súlyosabbak lettek, mint valaha. De ők a kezdetektől fogva kilógtak a nagy haj-rock masszából, sosem azt csinálták, amit a pénzemberek elvártak tőlük. Ők pl. már akkor blues-osan, Led Zeppelin-esen tolták a rockot, amikor még nem volt divat, az csak múló szerencse, hogy átmenetileg ez az irány lett a slágerlistákra vezető út.
Szóval a nyitónóta pörgős, zakatolós rock & roll, amit egy még vadócabb, elektromosságtól vibráló dal, a klipes Edison's Medicine (Man Out Of Time) követ. A szöveg a banda névadójával (is) foglalkozik, aki zseniális feltaláló, egyben különc és enyhén elmebeteg figura volt, akit kortársainak java nem értett meg, kollégái meg jobbára csúful lenyúlták (ld. még: A tökéletes trükk c. Christopher Moore regényt). Frank Hannon gitáros eszelős jó dolgokat tol a dalban, még egy basszusgitár-szólót is. A másik gitáros, Tommy Skeoch sem volt rossz játékos, de inkább macho fazonja miatt imádták a csajok. A kb. Jagger-Tyler külsejű, csak azoknál is vékonyabb Jeff Keith elég sajátos hanggal bír, szokni kell, mert az említett Aerosmith-toroknál is eszelősebb, de hihetetlen dallamokra képes. A Brian Wheat basszerből és Troy Luccketta dobosból álló ritmusszekció pedig a megbízhatóság, erő és ötletesség tökéletes keverékét hozza, utóbbi még szólózik is egyet a punk-os Don’t De-Rock Me-ben! Igen, kurva jó zenészek vannak a Teslában, csak épp náluk a legnagyobb szólózásnál sem kell ásítozni, náluk mindig ott van az a mindent elsöprő feeling, ami a ’70-es évek nagy rock bandáit jellemezte, ahogy az a körmönfontság is, hogy kő egyszerűnek tűnik, amit csinálnak, pedig sokszor káprázatos témákat hoznak.
A Call It What You Want finomabb cucc, közel Rush-szintű szöveggel, és arról szól, a Teslára oly’ jellemző pozitív, de kendőzetlen stílusban, hogy mindegy, hogy hívják, ami nekik a szívük-lelkük, legyen az nő vagy zene, attól ők még szeretik, méghozzá így ni. Majd jön a legszívbemarkolóbb szerzeményük, a Song & Emotion, amit a Def Leppard idejekorán elhunyt gitárosa, Steve Clarke emlékére írtak. Balladisztikusan indul, s valami hátborzongató ívet ír le, képtelenség úgy hallgatni, hogy ne keltene érzelmeket. A végén majd’ 3 percen át szitáros, Floyd-os/Zep-es gyászzene megy.
Aztán a Time-mal újra felpörgetik a dolgot, amolyan Leppard/Empire-korszakos Queensryche-rokon riffel, jól odamondva a cenzúrának is. Bár vannak bulizós-csajozós Tesla nóták is, ők már akkor belevittek nem tipikus rock témákat a szövegeikbe, a politikától a magvas gondolatokig, amikor az még legfeljebb a Queensryche-nak jutott eszébe. Ilyen az egy perc sincs kis akusztikus Government Personnel is, ami konkrétan elküldi a nyerészkedő, nemtörődöm politikus bagázst a pokolba, majd a téma komolyabb-komorabb megfogalmazása jön a Freedom Slaves képében. A felkavaró, QR-os riff, az óriási refrén minden idők egyik legkirályabb Tesla számává teszik.
Eztán lazább irányt vesz az album, kicsit tán túl hosszú dalokkal: a Had Enough humoros, partizós cucc, a country-s What You Give-et 7 percig húzzák (Guns N’ Roses-módra), a Stir It Up is könnyed, a Can't Stop Hammond orgonával meg Beatles-esen lebegős vokálokkal emelkedik ki, a szexről szóló Toke About It meg mintha az Aerosmith Sweet Emotion-jének kemény alaptémájára hasonlítana.
A Tesla ’96 és 2000 között nem létezett, utoljára 2004-ben jelentkeztek sorlemezzel, manapság Skeoch helyén Dave Rude penget, nem rég adtak ki egy dupla feldolgozás cuccot, és jövőre új album jön. Még ma is a világ egyik legjobb hard rock bandája.