hétfő, május 26, 2014

Erlend Loe: Fvonk

Mi történik, ha egy átlagember összetalálkozik a miniszterelnökkel? Miriádnyi válasz létezhet erre a kérdésre, de Erlend Loe esetében csakis ilyen lehet a válasz, mint ez a könyv, mert végül is pont erről szól, meg még sok minden másról. A Fvonk beteg-bolond egy regény, minden loe-i jellegzetességgel, minimalista-ütős stílusban, és a cselekmény színhelyei (avagy helyszínei) között még Budapest is felbukkan. Teljes cikkem ekulton.

Catherynne M. Valente: A lány, aki Tündérföld alá zuhant és a tivornya élére állt

Catherynne M. Valente egyike azon íróknak, akik mind gyermek/ifjúsági, mind fantasy/sci-fi terén üdítően egyénit és különlegeset képesek alkotni. Első gyerekeknek írt regénye volt A lány, aki körülhajózta Tündérföldet, ennek folytatása ez a könyv, és csaknem a végéig úgy éreztem, a sziporkázás, újítás, mindenfélére utalgatás itt már a történet és az élvezhetőség rovására megy - de a vége... hát, az igazán szép. Teljes cikkem ekulton.

vasárnap, május 11, 2014

Scott Westerfeld: Góliát

Noha a Leviatán trilógia befejező része már nem az Ad Astránál jelent meg, minden egyéb változatlan, s ez igaz a minőségre is: ifjúsági illetve alternatív történelmi/steampunk vonalon ez a három kötet a legjobbak közé tartozik. Az a legkevesebb, hogy a befejezés méltó az eddigiekhez, és még azoknál is izgalmasabb.

Ray Bradbury: A Toynbee-átalakító

A magyarul eddig megjelent Bradbury kötetek jellemzően a Mester ’50-as és ’60-as (esetleg ’70-es) évekbeli művei, válogatásai voltak, ám az Agavénél megszokott módon fura borítójú A Toynbee-átalakító zömében ’80-as évekbeli novellákat tartalmaz (bár akad köztük ’54-es és ’45-ös keltezésű is). És bár mindaz megvan ezekben is, ami miatt a korábbi írásait annyira szeretem, ezen történetek jó része sokkal több keserűséget, kiábrándultságot, akár cinizmust rejt, mint amazok. De attól még jó nagyon.

hétfő, május 05, 2014

Mark Helprin: Téli mese

A filmnek, s az onnan vett borítónak sajnos nincs sok köze a könyvhöz, de ezt a különös, ezernyi szálat gabalyító-gombolyító történetet nem is lehet filmre vinni. Ezt olvasni kell, abban az értelemben, ahogy mondjuk a világ legszebb helyeit is látni kell a saját szemünkkel, fotó, film, mások elbeszélése vissza nem adhatja. Ez a monstrum nem csak mérete okán lett életem egyik legnagyobb olvasmányélménye.