szerda, július 30, 2014

Így neveld a sárkányodat 2.

Az utóbbi évek egyik legjobb, legszerethetőbb animációs filmjének folytatása részint komorabb-komolyabb, részint grandiózusabb lett, de ami az első részben szerethető volt, az jobbára itt is megvan, plusz még több, sokkal több sárkány. Nekem nagyon tetszett, de én Fogatlant, az éjfúriát önmagában is órákon át tudnám nézni.

vasárnap, július 27, 2014

Meg Rosoff: Just in Case – Sorsbújócska

David Case 15 éves angol fiú. Lutonban él a szüleivel és egy éves, Charlie nevű kisöccsével. És a róla szóló regény úgy kezdődik, hogy Charlie kis híján kiesik az ablakon, David épp csak el tudja őt kapni. Az élmény hatására David úgy érzi, hogy a sors üldözi őt, és millió módja lehet annak, hogy hogyan haljon meg. Ezért azt a furcsának ható (de hát melyik 15 éves nem csinál furcsákat?!) megoldást találja ki, hogy Justinra változtatja a nevét (mely így angolul szójátékká lesz), s a külsejét, a viselkedését is átalakítja. Hogy akkor a sors hátha nem talál rá. Persze bárki megmondhatná neki, hogy a dolgok nem így működnek, de szerencsére Rosoff nem elégedett meg ennyivel.
Elgondolkodtató, remek regény, teljes cikkem emitt.

Jeff VanderMeer: Kontroll

Jeff VanderMeer előző regénye alaposan megkavarta a fantasztikus irodalom egyébként sem nyugodalmas közegét. Legalábbis nekem úgy tűnik, hogy a nagy felhajtással beharangozott, meglepően rövid és rengeteg kérdést nyitva hagyó Expedíció egy olvasóját sem hagyta hidegen. Ez volt a Déli Végek-trilógia első része, de az ígért időben, hamar érkező folytatás sem teszi egyértelműbbé a helyzetet.
A folytatás stílust, nézőpontot és helyszínt is vált, de amennyi kérdésre választ ad, annyi újabb kérdést is szül. Nyomasztó, különös regény. Teljes cikkem ekulton.

kedd, július 08, 2014

Ben Aaronovitch: London folyói

Krimit és urban fantasyt keresztező regénye egy mára ötödik részénél tartó sorozat nyitánya. A címbéli folyókat istenszerű lények személyesítik meg, ám nem ők a főszereplők – valójában mellékszál Temze anya és Temze apa és népes pereputtyuk egymással való torzsalkodása. A főhős egy némileg sekélyes, de fejlődőképes fiatal rendőr, az afrikai származású Peter Grant, aki előtt fénytelen aktatologatói pálya áll – mígnem kiderül róla, hogy van némi érzéke a mágiához.
Szellemes és izgalmas, érdekesnek tűnő világú, de néhol nekem kissé, hm, túlzásba eső regény, teljes cikkem róla ekulton.

Philip K. Dick: A halál útvesztője

Ez volt az első magyarul megjelent Philip K. Dick regény, '86-ban, de azt a verziót nem olvastam, csak ezt az újat, és mondhatom, remek belépő PKD paranoid világába.
A halál útvesztője olyan, mint egy kamara thriller: egy lakatlan bolygón összezárnak tucatnyi különféle embert, akikről viszonylag hamar kiderül, hogy egytől-egyig bírnak valamiféle pszichés problémával (Dickről lévén szó: ki nem?!), és akik aztán elkezdenek egymás után meghalni, s egyre kevésbé lehet tudni, ki kicsoda, mi igazi és mi hallucináció, és így tovább. Dicknél alap, hogy az olvasó tíz oldal után elkezd kételkedni a körülötte lévő valóság vagy épp a benne lévő érzések, tapasztalatok igazában…

vasárnap, július 06, 2014

A Grand Budapest Hotel

Sziporkázó sztárparádé, bármi őrültségre képes rendező, sajátos látványvilág és miliő, és a mélyben komoly mondanivaló: ez a Grand Budapest Hotel, az utóbbi idők egyik legszórakoztatóbb filmje. Teljes cikkem ekulton.