Attilát magam a miskolci Varso zenekarban ismertem meg, amellyel igen sajátos progresszív metalt játszottak, melybe a King Crimson-féle borulások épp úgy belefértek, mint a Toolt idéző fura témák, de akár sludge meg death metal vaskosságú riffek is. Aztán számos zenekarban szerepelt, mint a Watch My Dying, a Superbutt vagy a Sear Bliss (ott most is), de ő az életrehívója a vaskos humorú, őrült szerzeményei miatt hírhedtté vált Halálfej együttesnek is. Ám ez a szólóanyag nem poénkodós (csak egy icipicit), és már csak azért is komoly teljesítmény, mert minden egyes hangját maga Attila rögzítette. A dob így jobbára dobgép, és nem mindig szól szépen, máskülönben viszont nem érheti szó a ház elejét, jól összerakott anyag ez.
szerda, december 30, 2020
The Waiting Ones: For Those Who Love To Be On the Road
vasárnap, december 27, 2020
Best of 2020
• Könyv
Philip Pullman: A Titkos Birodalom
David Petersen: Egérőrség: 1152. ősz
Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni
Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt
Catherine Gilbert Murdock: Fiú könyve
Joel Meyerowitz: Hogyan fotózok én
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák (teljes változat)
Ahhoz képest, hogy a könyvpiacnak igen odavágott a járvány, egész sok szuper megjelenés volt, rengeteg jó könyvet olvastam 2020-ban, újakat is, nem csak újraolvasósakat. Igaz, a legjobban egy végre sorra került régebbi regény tetszett.
Inkább lennék özvegy |
Világpolgárok |
A család kicsi kincse |
Az Úr sötét anyagai 2. évad |
Csodatévők 1-2. évad |
Storm
The Studio / Superunknowns, A38 |
Mad Robots / Slowmesh, Trip hajó |
Watch My Dying / Cadaveres /
divideD, Dürer Kert |
Összesen ennyi koncertre jutottam el 2020-ban. Az év eleje iszonyú sűrű volt, aztán meg nem lehetett menni, aztán meg egy kis ideig de, és mindhárom nagyon emlékezetes koncert volt. És nagyon sajnálom, hogy a Dürer Kertnek is elhozta a végét ez a rohadt év.
Fölösleges arról írnom, hogy a fentebb összeszedett csodajó dolgokon túl milyen volt 2020, alighanem mindenkinek ártott, bár természetesen most is van, aki meggazdagszik mások nyomorán. Ami engem különösen dühít, az az, hogy a kultúránkat öli ez az egész. A kulturálódás és szórakozás közösségi lehetőségeit. És azt, hogy találkozzunk a szeretteinkkel. Emberi mivoltunkban kaptuk a legnagyobb pofont. Ezért fontos, hogy olvassunk jó könyveket, hallgassunk jó zenéket, nézzünk jó filmeket, és minden lehetségeset megtegyünk a kapcsolataink ápolgatására. És hogy emlékezzünk, mi volt azelőtt. Mekkora szabadságunk volt, mit vesz el tőlünk ez az egész. Adja az ég, hogy 2021-ban véget érjen a járvány, és újra emberhez méltó életet élhessünk!
csütörtök, december 24, 2020
Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl
szerda, december 23, 2020
Huszti Gergely: Mesteralvók viadala
vasárnap, december 13, 2020
Roy Thomas: Conan kegyetlen kardja 3.
szerda, december 09, 2020
Henry Carroll: Ezt a könyvet kell elolvasnod, ha jó fotókat akarsz készíteni
Teljes cikkem a FotóVideó magazin honlapján olvasható.
szerda, december 02, 2020
Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt
Ez a könyv, ha félreteszem az űrbéli és sarkköri hátteret, két ember drámája, két emberi élet krónikája, melyet a szépirodalomban is ritkán tapasztalt őszinteséggel és empátiával mesél el az írónő. Ám a háttér egyáltalán nem mellékes – egyrészt szimbolikus, a magányt, a belső, megélt érzéseket és a közelgő véget vetíti ki, másrészt a tájleírások olyan láttatóak és megkapóak, hogy áhítatot keltenek az olvasóban.