csütörtök, április 25, 2024

Dűne: Második rész

Az első Dűne regény kisebbik felét feldolgozó első mozifilm minden monumentalitása mellett is csak megalapozás volt (és maga a teljes első regény is, hiába sci-fi klasszikus, csupán az első része egy már-már felfoghatatlanul messzebbre és mélyebbre vivő, roppant történetfolyamnak). A második filmben azonban minden beindul, de olyan elsöprő erővel, hogy valóban belepasszírozza az embert a mozi ülésébe. És igen, ahogy mindenki leírta: ezt a filmet moziban kell nézni, úgy ad teljes élményt. És igen, még ez a két nagyszerű film sem adja vissza teljes mélységében azt, amit a könyv.

Teljes, jó hosszú cikkem róla ekulton.

kedd, április 23, 2024

ALVA: Out Of This Madness

Az Alva 2017-ben indult, de csak 2024 januárjában jelent meg első albumuk. A honi underground kipróbált, sokat látott arcai zenélnek itt, de persze megvan a saját életük, ami mellett a zenélés csak hobby lehet. S mégis azt mondom, az Alva sokkal inkább viszi tovább a grunge meg úgy a ’90-es évekbeli agyasabb rock/metal zenék vonalát, mint akár azok, akik még élnek a korszak és irányzat eredeti megalapítói közül.

A teljes lemezkritika (a hosszú verzió) a Hammer honlapján olvasható.

hétfő, április 22, 2024

Ursula K. Le Guin Valós ​és valótlan I.: Valahol a Földön

Korábban mondtam olyat, hogy Le Guin volt a női Bradbury. Most, hogy elolvastam ezt a novellaválogatást, már inkább azt mondanám, Bradbury volt a férfi Le Guin. Vagy még inkább, hogy ez nem is számít. Le Guin (is) külön kategória, és ezek között az úgymond evilági, nem vagy nem annyira fantasztikus történetei között is rengeteg van, ami biztosan hatott sokan másokra. Avagy: van egyáltalán ötlet, amit ő nem talált ki és írt meg korábban?

Hogy konkrét példát mondjak: Neil Gaimannek tán akkor sem hinném el, hogy nem hatott az Amerikai istenek-re a Buffalo lányai, gyertek ki című novella, ha a szemembe mondaná.

Van itt sok minden, ami a később született és alapvetően csak evilági történeteket író Anne Tylerre emlékeztet – mindketten nagyon-nagyon, félelmetesen jól ismerik az embereket, az emberi lelket, gondolkodást, meg minden. Nagyon jók ezek a "földi" novellák is. És sok közülük nagyon szomorú, ez is hasonlóság a két írónő között. Apró, akár látszólag nem is fontos részletekből építenek fel egész sorsokat. Avagy meglátják az apró, látszólag nem is fontos sorsokban az embert, a történetet, akit és amit el kell mesélni.

A kötet elején lévő írásokból az derült ki, hogy ez az amerikai nő, ki tudja, honnan és miért, majdnem olyan jól ismeri, milyen az élet az elnyomásban (amit megírt, az kommunista, de valójában az csak egy címke, és részben pont azért olyan fájdalmasak ezek az írások ma olvasva, mert ismét belesodródtunk abba a világba, s napra nap még inkább), szóval majdnem olyan jól ismeri, mint mi, akik benne élünk vagy abban nőttünk fel. Majdnem, mondom, ami azt is jelentheti, hogy jobban – kívülállóként valóban jobban lát dolgokat, de így is döbbenetes az éleslátása. Hanem valami nem jelenik itt meg, aminek a hiánya ugyanúgy fájó, mint az, amit az elnyomás kapcsán elmesél. Én legalábbis nem nagyon találom benne azt, hogy különben még ilyen körülmények között is van, lehet igazi szeretet és öröm (és annak megannyi formája). Tudom, mert ha nem így lenne, nem élnék. És ez fontos. Akik ma fennhangon szidják a múlt rendszert, gyakran annak is kegyeltjei voltak (ez akár itt is megjelenik), de van-e hang, amelyik azt mondja: az ember azért csak ember volt akkor is, és ez a jó oldalára is igaz? Le Guintől pont azt vártam, hogy ezt IS meglátja, de nem, ezekben a novellákban legalábbis nem.

De persze, egy ennyire változatos és gazdag életmű összes eleme senkinek sem fog tetszeni, de mikor megfordult a fejemben a gondolat, hogy ezt vagy azt a novellát, történetszálat miért írta meg egyáltalán (hiszen vannak itt amolyan ujjgyakorlatok, kísérletek, próbálkozások is), nyomban az a gondolat követte, hogy de hát azért, mert nem hozzám szól, még valószínűleg méltó volt az elmesélésre, ha ez a minden idők egyik legnagyobb mesélője arra méltónak tartotta. S ez nyomban igazolódott is akár (elég csak a költőknek kiadott feladatára utalnom). De tény, hogy van néhány nagyon rövidke, alig több, mint ötlet novella is, s bár jók, írt sokkal jobbakat is. Ugyanakkor egyik-másik rövidke úgy szíven üti az embert, hogy egy életre megjegyzi.

Kíváncsi lennék, vajon az indiánok (az amerikai őslakosok) hogy értékelik az ő kultúrájukat is érintő írásokat (amilyen a már említett Buffalo lányai... is) - engem elvarázsoltak. Meg a többi zöme is. Amikor Le Guin emberi, az ragyog, tényleg úgy, ahogy Bradbury. És persze a realista írásaiba is vegyül cseppnyi mágia, fantasztikum, de én valahogy úgy nőttem fel, meg gyakran még most is úgy látom, hogy valójában ez a valós élet: van benne egy cseppnyi olyasmi, amire a fenti szavakat használjuk, jobb híján. Talán ezért is nem tudok sok szépirodalomnak mondott cuccal mit kezdeni. És ezért szeretem annyira Le Guin írásait, az összes bölcsességével, sokszor kíméletlenül őszinte, mélyreható éleslátásával, hogy még a sci-fi és fantasy írásai is a valódi emberekről, a valós életről szólnak.

 

Gabo Könyvkiadó, 2017, 344 oldal

szombat, április 20, 2024

Kiss Judit Ágnes: Tujaszörny és Nyírfakobold

Ebben a könyvben kétféle varázs van: az egyik a két címszereplőhöz kötődik – az ember nemigen lát efféle népeket, s persze mind a tujaszörnyek, mind a nyírfakoboldok tesznek is azért, hogy ez így maradjon. A másik varázs viszont az erdőé, a növényeké, amelyek között és amelyekben ezek a különleges fajok élik a maguk módján amúgy hétköznapi életüket. Úgy értem, különösképpen egyikük sem varázsoskodik, Kiss Judit Ágnes meséjében a problémákat nem a varázspálca intése oldja meg. Hanem jobbára csupa olyasmi, amire mi emberek is képesek vagyunk.

Teljes cikkem erről a szépséges könyvről ekulton.

kedd, április 16, 2024

J. R. R. Tolkien: Númenor bukása

Sehol nem írják ugyan a könyvön, mégis meggyőződésem, hogy létrejöttének fő oka az AmazonPrime által forgatott A Hatalom Gyűrűi című tévésorozat, mely ugyanazon kort és eseményeket dolgozza fel, mint jelen kötet. Más kérdés, hogy a Tolkien örökösökkel kötött szerződésük egyszerre volt korlátozóan szigorú és mégis szabad kezet adó, tekintve, hogy míg Númenorról épp úgy olvashatunk a Szilmarilokban, a Befejezetlen regék-ben és a magyarul még csak részben elérhető Középfölde Históriája (The History of Middle-Earth) sorozatban, ahogy A Gyűrűk Ura Függelékeiben is – a filmesek csupán utóbbiból meríthettek. Viszont sokkal szabadabban értelmezhettek megannyi részletet (különösen időbeli távlatok és szereplők terén), amint az ebből a kötetből is kiviláglik.

Melyet amúgy már csak Alan Lee gyönyörű illusztrációi miatt is muszáj megvenni a rajongóknak. Teljes cikkem róla ekulton.

péntek, április 12, 2024

Thy Catafalque – Túl az első európai turnén

(04/04 – Effenaar, Eindhoven, The Netherlands. Photo by Bryan Taylor)

csütörtök, április 11, 2024

Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával

Ancsa egy 7 éves lány, kissé kilóg a sorból, mert hát szívesen képzelődik, van néhány rigolyája, furi szokása, de alapvetően nem különbözik további lányok, megkockáztatom, gyerekek tömegeitől. A maiaktól sem, pedig a legfőbb különbség mégis ez: ő az 1960-as években gyerek, méghozzá Lengyelországban.

Ez egy nagyon kedves, jó humorú, semmit túl nem toló gyerekkönyv, melyet felnőtt fejjel is nagyon fogsz élvezni. Teljes cikkem az ekulton olvasható.

szerda, április 10, 2024

Kalas Györgyi: Világkóstoló

A harmadik kötet Kalas Györgyi ételekről és azok kultúrájáról szóló sorozatából a világ különféle pontjairól szól, úgy az ott hagyományos, nekünk egzotikus ételekről, mint adott helyről is (kultúra, történelem), nyilván úgy, hogy gyerekeknek is érdekes legyen. 

Teljes cikkem róla ekulton.

kedd, április 09, 2024

Superunknowns – 2024. április 6., Bp. Muzikum

A Soundgarden legsikeresebb (hatszoros platina) albuma, a Superunkown harminc éve jelent meg. Ennek örömére a teljes lemezt eljátszotta a magyar ’garden tribute csapat, a Superunknowns. S milyen jól tették!

Teljes koncertbeszámolóm több fotóval a Hammer honlapon.




kedd, április 02, 2024

Baranya Tamás: Egy férfi és a felesége

A piros kartonborítóba csomagolt, minőségi papírra nyomott fekete-fehér képregény egy elképzelt (vagy épp metaforikusan értelmezhető) világban játszódik, melyben egy vírusnak köszönhetően az emberiség igen nagy része kipusztult illetve zombivá lett. Ám akad, aki képes megőrizni normálisnak ható életét, még ha ennek ára is van. Ennyiből könnyű zombiapokaliptikus horrorra tippelni, ám Baranya Tamás művében ez csupán a háttér, a környezet, melyben a borítón is látható férfi, bizonyos Gyula próbál élni és túlélni. S ezt nem is annyira a zombik nehezítik meg, sokkal inkább az, ami a saját fejében zajlik.

Teljes cikkem róla ekulton.

vasárnap, március 31, 2024

NORTH SEA ECHOES – Dalok a belső tengerből (interjú)

A progmetal király Fates Warning két fő tagja, Ray Alder énekes és Jim Matheos egy új, elektronikusabb hangszerelésű, atmoszférikus albummal jelentkezett, melynek a Really Good Terrible Things címet adták. Az épp (egy wifivel nem túl jól felszerelt helyen) nyaraló Ray válaszolt kérdéseimre.

Az aktuális lapszámunkban megjelenten túl a beszélgetés során további kérdések és válaszok is elhangzottak, amelyeket ide kattintva olvashatsz.

 


Fotó: Jeremy Saffer

szombat, március 30, 2024

MADDER MORTEM – Északi fény az alagút végén (interjú)

Mindig volt olyan, hogy egy interjú hosszabb lett, mint ami befért a nyomtatott Hammerbe. Mostanában viszont megesik, hogy a kimaradt, de érdekes részek felkerülnek a honlapra, míg az interjú gerince elolvasható a nyomtatott magazinban. Ez a Madder Mortem interjú meg ott van életem (az album meg az év) legjobbjai között:

A Nord-Odal nevű norvég kisvárosban lakó Madder Mortem nyolcadik albuma, az Old Eyes, New Heart elképesztően változatos és egyedi anyag. Agnete M. Kierkevaag énekesnőnek bőven volt mit mesélnie róla.

Katt ide a Hammer honlapos részért.


 

csütörtök, március 28, 2024

Master-Lab Comics #15: Lemezbörze borzalom

A Master-Lab Comics csapatának 15. képregényfüzete önéletrajzi mű, ámbár a rájuk oly jellemző módon itt is van bőven kitalált rész. A megszokott bolondos, kreatív és ezer közül is felismerhető képregény lett ez is, de számomra talán ez a legkedvesebb mind közül. A sok bennfentes-örömteli utaláson meg a füzet végi top 20-as lemezlistákon kívül azért a végig vigyorgós feel-good élményért, amit ez a füzet ilyen röviden és velősen, mégis a zenerajongás és –gyűjtés lényegét megragadva ad.

Teljes cikkem róla ekulton.

péntek, március 22, 2024

Tökéletes napok

A számos remek és egyedi filmet jegyző német rendező-forgatókönyvíró Wim Wenders új filmje Tokióban, Japán fővárosában játszódik. Egy korosabb japán férfiról szól, aki vécétisztítóként dolgozik, és egyszerű, de szemlátomást derűs életet él. Hogy ez nem lehet túl izgalmas? Vagy hogy talán lilaködös művészfilmről van szó? Ugyan.

Ekulton írtam le, miért tartom annyira csodásnak ezt a filmet.

szerda, március 20, 2024

Autopilot interjú

Az Autopilot második albuma a napokban jelent meg It Might Be Gone Forever címmel. A progresszív és posztrock elemeket pörgősebb témákkal elegyítő, sajátos muzsikát rejtő anyag lemezbemutató koncertje március 23-án szombaton lesz az A38 Hajón, úgyhogy kikérdeztem Rátkai Márton gitárost.

A Hammer honlapján az interjú.

 


 

hétfő, március 11, 2024

BZ 50 - interjú Bátky Zoltánnal

Bátky „BZ” Zoltán tavasszal lesz ötvenéves, ennek örömére monstre koncert lesz március 16-án a Barbában, ahol BZ jelenlegi zenekarai közül a Wall Of Sleep, az At Night I Fly és a Wendigo kötelékeiben is zenél majd. Az aktuális Hammerben megjelenten túl, a beszélgetés során további kérdések és válaszok is elhangzottak, amelyek felkerültek a Hammer honlapjára. Érdemes elolvasni.


kedd, március 05, 2024

A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi

Az Amazon Studios rekorddöntögető összegekből forgatja ezt a sorozatot, melynek első évada 2022 őszén került fel az AmazonPrime streaming felületére. Ekultos cikkem mégsem közel másfél évvel későbbi, kiérlelt véleményt tükröz, minthogy csak nemrég értem a sorozat végére, és ezt azért tartom fontosnak leírni, mert az utolsó epizód, a sztori kifutása miatt úgy éreztem, újra kellene nézni az elejétől.

De szóval én sem voltam teljes mértékben elégedett a sorozattal, viszont mivel lassan építkezik, gyakorlom a türelem erényét, bízva, hogy a második évad kikalapálja a hibákat.

kedd, február 27, 2024

AUTOPILOT: Moods for Waiting for Life to Happen EP

Az Autopilotot a Mad Robots által szervezett III. 7/8 feszten ismertem meg, ők voltak a legifjabb fellépők, de azonnal bejött az amúgy korántsem egyszerű zenéjük. Jelen három számos EP a középső a háromból, amelyekből majd összeáll az új album, és ugyanúgy elképeszt az érettsége, a változatossága, gazdagsága, ahogy azon a koncerten is meggyőzött a csapat.

Teljes cikkem a Hammer honlapon.

vasárnap, február 11, 2024

Thy Catafalque / Ottone Pesante, 2024. február 10., Budapest, Magyar Zene Háza

Akárhogy is legyen a Városligettel, a Magyar Zene Háza egészen különleges hely, sajátos atmoszférával. A stilizált lombmennyezet eleve remekül illik a Thy Catafalque-hoz, s valóban varázslatos koncert volt ez.

Hammer honlapon írtam le, hogy mi történt, s ott van link sok fotómhoz is. 

 



szerda, február 07, 2024

Kenneth Grahame: Szél lengeti a fűzfákat

Kenneth Grahame (1859-1932) skót író gyermekirodalmi klasszikusa 1908-ban jelent meg Nagy-Britanniában, s ott máig nagy népszerűségnek örvend. Sok más klasszikus gyermekregényhez hasonlóan, ez a történet is estimesék sorozataként indult, és négy kisállat a főszereplője. Ők különféle embertípusokat személyesítenek meg, és kalandjaik ill. az angol táj és a derűs, egyszerű élet leírásai közé némi egészen varázslatos is került.

Teljes cikkem ekulton.

csütörtök, február 01, 2024

A fiú és a szürke gém

Talán valóban ez lesz Mijazaki Hajao japán rendező-forgatókönyvíró utolsó filmje, s ha így történne, méltó lezárása lenne káprázatos pályájának. Megvan benne az összes Mijazaki-jellegzetesség, s miközben talán a legviccesebb filmje, egyúttal talán a legkomorabb is.

Teljes cikkem róla ekulton.

szerda, január 03, 2024

P. L. Travers: A csudálatos Mary

P.L. Travers eme, Mary Poppins címen is kiadott regénye gyermekirodalmi klasszikus, mindenki ismeri, nem igaz? Esetemben nem, ugyanis kb. 36 éven át várt a magam példánya a polcon, hogy végre elolvassam, és így felnőtt fejjel döbbenetes élmény volt.

Ekulton írtam le, hogy miért.