Ha a cseh-japán Matyáš Namai pálcikaembereket rajzolt volna csupán, s odaírja mellé pár szóban, mi történt, akkor is így lenne. De ő ennél sokkal többet tett. Ez a képregény képregényként is kiemelkedő lett. Egyrészt a néha absztraktba csapó, művészinek is simán nevezhető, de közben könnyen követhető képivilága miatt, másrészt amiatt, ahogy az eseményeket elmeséli.
kedd, június 25, 2024
Matyáš Namai: Csernobil - Az atomváros bukása
Féltem ettől a képregénytől, mert tudtam, hogy fájni fog, s persze, hogy
úgy is lett. Mégis, milyen legyen, ha nem fájdalmas és borzalmas és
kiakasztó és felkavaró és dühítő és zokognivaló, ha a csernobili
atomkatasztrófáról olvas vagy hall az ember?!
kedd, június 11, 2024
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Gimesi Dóra új mesekönyve a Városligetben játszódik, és ennél szebb
emléket aligha lehetne állítani az egyik főszereplőjének, a nyárfának,
melyet százhuszonhárom éves korában vágtak ki a Liget átépítése miatt. A
fa oly sok mindent látott élete során, lett volna mit mesélnie. S ez a
könyv pontosan ezt teszi, és a gazdagon illusztrált 56 oldal néhány
rövid fejezetébe valahogy annyi élet, annyi történelem, annyi emberség
fért, hogy aki csak elolvassa, kincsként fogja majd őrizni, s adja
tovább a gyerekeinek. Ha van még egy cseppnyi igazság a világon (melyben
kivághatnak egy ilyen fát, noha egészséges volt még), akkor így lesz.
hétfő, június 03, 2024
Bruce Dickinson / Divided – Bp. Barba Negra, 2024.06.01.
Eljött végre az első budapesti Bruce Dickinson szólókoncert napja is, mely egyben 2024 nyarának is első napja volt. A Barba Negra nagysátra csurig telt, a Mester pedig (mint utóbb kiderült, betegen is) hatalmas koncertet adott, számos olyan pillanattal, amilyenért még a tömeget meg a többi, általam egyre rosszabbul viselt nehísséget is megérte elviselnem (meg azt, hogy nem volt módom fotózni).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)