Mely sok szempontból hasonlít az Október…-re, minthogy az egyik főszereplő itt is egy öntörvényű, szabadságra vágyó (vagy inkább azt élő) lány, a viharban született Zofia, aki valahol Anglia egyik tengerpartja mellett él lengyel származású édesapjával. Édesanyja kiskorában elhunyt, nem is emlékszik rá, de ő maga két ember helyett is kitölti a teret, olyan lobogó, viharos, nyüzsgő személyiség.
A másik főszereplő egyidős Zofiával, bár róla pont a lány el sem akarja hinni első látásra, hogy tizenegy éves. Tom egy nagyobb városból költözik az édesanyjával a tengerparti kisvárosba, és a magának való, szemlátomást mindentől félő fiú tökéletes ellentéte a vagány, szélvész lánynak.
Rétegzett, szép nyelvezetű, elgondolkodtató regény ez. Teljes cikkem róla ekulton.
