Raana Raas: Csodaidők 3.: Árulás

Úgy gondolom, a Csodaidők az utóbbi évek egyik legizgalmasabb jelensége a magyar underground (vagyis magas irodalmi- illetve hivatalos támogatást élvező körökben nem elismert) irodalomban. Jelenség, mert nem „csak” maguk a regények izgalmasak, de az is, aki írja őket, és az is, ahogy a kiadása alakul.

Teljes, a tradíciókhoz híven jó hosszú cikk az ekulturán.

Matthew Jarpe: Szabadesés Rádió

Matthew Jarpe amerikai biokémikus és rocker első regénye ez, amit 2007-es megjelenésekor az egy ideje már megfáradt, kifakult cyberpunk irányzat egyik legfrissebb új művének kiáltottak ki. Az igen szövevényes cselekmény egy előre sejthető, mégis meglepetésekkel teli végkifejlet felé halad. Számos, ma is fontos kérdést érint (pl. a net kapcsán), ugyanakkor Jarpe rockimádata is jól átjön. Nem mondom, hogy ennél faszább rock & roll regény nem létezik, de sci-fi jellegű valószínűleg nincs jobb.

A rock nyelvezet magyarításának nehézségein is merengő teljes cikk az ekulton.

Roger Zelazny: A Fény Ura

Roger Zelazny (1937–1995) nevét azon kevesek ismerhetik, akik olvasták az Amber (avagy Borostyán) sorozatának magyarul megjelent pár kötetét. A nálunk sajnos elsikkadt-elfelejtett (Uram bocsá’ elsinkófált) széria a fantasy klasszikusai közé tartozik, de az amerikai író számos más könyve is a képzelet irodalma fontos műveinek tárházát gyarapítja.

Az 1968-ban Hugo-díjat nyert A Fény Ura leginkább sci-fi és fantasy ötvözet, amennyiben elfogadjuk, hogy a fantasy a mítoszokból és legendákból merít. Merthogy a regény valójában hindu és buddhista mítoszok sajátos feldolgozása.
Ekulton a teljes cikk.