Ez a gyűjtemény Ray Bradbury első
novelláskötetéből (Dark Carnival, 1947) vett át tizenöt sztorit, további
néggyel megtoldva, és így, ahogy van, a hátborzongató, horrorisztikus
irodalom klasszikusának számít. Sokaknak talán meglepő is lesz, hogy
milyen sötét hangulatú, félelmetes írások ezek. Magam legalábbis nem az
effélék miatt szerettem meg Bradbury írásait, és egyik-másik novellát
elég sokkolónak és betegnek találtam. De már ezek a korai írásai is
elképesztő ötletekkel voltak tele, melyek aztán rengeteg más íróra és
egyéb művészre voltak hatással. Ha jobban ismerném a korszak irodalmát,
talán elősorolhatnék néhány akkori nagy- vagy obskúrus nevet, akik
hathattak a még ifjú Bradburyre. Nekem azonban úgy tűnik, hogy még Poe
vagy Lovecraft hatása sem konkrét ötletek, hangulatok formájában
jelentkezett (ha ugyan), inkább azt látom valószínűnek, hogy Bradbury
magába szívott mindent, és olyan agya meg lelke volt, melyek minden
hatást úgy pörgettek-forgattak át, teljesen váratlan asszociációkba és
sztori-magvakba, hogy nem igazán lehet ráismerni az elődök befolyására.
Miközben pedig nagyon is ősi szimbólumokkal, motívumokkal és
megoldásokkal dolgozott ő is.