Vianne Rocher régi ismerősünk. Ő volt a Csokoládé című regény hősnője, mely épp két évtizede jelent meg, és hatása a népszerű irodalomra máig érződik. Joanne Harris
akár egyszemélyben is felelőssé tehető a gasztroregények
elterjedéséért, de míg annak divatja lecsengett, s mára inkább beépült
az elsősorban nőknek szánt irodalomba, mélyebb szinten az erős és
független nők ábrázolásának, köztudatba hozatalának úttörője volt.
Mindazonáltal a korábbi két folytatás nem talált utat hozzám, minden mondanivalójuk és izgalmas cselekményük mellett is erőltetettnek éreztem őket. Ám Az epertolvaj, a negyedik kötet a sorozatban, újra elvarázsolt. Ekulton írtam le, miért.