A könyv címe mindent elmond. Manapság kb. nincs gyerek, aki ne lenne
rápörögve a mobiljára, a számítógépre vagy a tévére. Rémlik, hogy
létezik már olyan pszichológiai kórkép, hogy képernyőfüggés, ami
gyerekek és felnőttek irdatlan tömegeit érinti. Akinek van gyereke, az
jó eséllyel kapott már agylobot attól, hogy az adta külke nem volt
hajlandó se szép szóra, se fenyegetőzésre letenni azt az átkozott
kütyüt, netán hozott már rosszabb jegyet az iskolából azért, mert
folyton a neten lóg, ahelyett, hogy tanulna.
Miklya Luzsányi Mónika igen szemléletesen úgy
fogalmaz, hogy ha letiltanánk a gyereket a gépezésről, az olyan lenne,
mintha elvágnánk a világtól, vagy mintha a vadnyugaton nem tanította
volna meg a szülő a gyerekét lovagolni meg lőni. Ez csupán egy a könyv
kijózanító gondolatai közül, és jól jelzi, hogy mennyire praktikusan áll
a címben feltett kérdéshez az írónő.