csütörtök, augusztus 27, 2009

Midnight, R.I.P.

Csak tegnap, a Hammerből tudtam meg, hogy július 8.-án meghalt Midnight, a Crimson Glory énekese. Mindössze 47 éves volt.
Kevés lemezt hallottam életemben többször, és kevés jelent nekem többet, mint a '89-es második albumuk, a Transcendence. Az első is jó volt, de ez tökéletes anyag. Jóval a dark/gothic metal bandák előtt vittek sötét romantikát a metal zenébe, és kevés más metal albumon tapasztalható olyan átható, egyszerre borzongató és gyönyörű, misztikus atmoszféra, mint ezen. A Queensryche/Fates Warning-féle progresszív metal és a Priest/Maiden-vonalas heavy metal rajongói is imádhatták volna, de igazi nagy áttörést sosem értek el. Ettől függetlenül ez az öntörvényű, démonokkal küzdő, különleges ember egyike volt a metal történet legjobb énekeseinek. Rest in Peace, Brother!
"In death I've found the answer, In death I live again, Fear not the reaper's blade, It does not mean the end, It never really ends" (Transcendence)

Ez itt a legnagyobb "slágerük":


Ez pedig alighanem a legjobb daluk, amit valaha írtak: