Ahogy nézem, a Barangolás(ok) rajzstílusát követi emitt is, még ha még kevésbé kidolgozott formában is. És nem is a szerző tudatalattijába illetve múltjába vezet, hanem a képregényfesztiválok kulisszái mögé. És ha bárki azt gondolná, hogy ez unalmas alapanyag, akkor az egy hü… úgy értem, na, rég nevettem ennyit bármin, mint ezen a köteten.