nat b
Név:

Ez amolyan félblog, nem igazi. Inkább csak arra van, hogy feltegyek akármi cikket, legyen Hammer-es, ekulturás, endless-es, vagy bármi egyéb, ami nekem valamiért fontos. És nem csak zenékről meg könyvekről meg filmekről. Hanem pl. helyekről, ahol járok. És biztos lesz itt pár gondolatom is, meg hasonlók.

csütörtök, november 16, 2006

Könyv / Anne Rice: Vittorio, a vámpír

Kiadó: Szukits Könyvkiadó
Kiadás éve: 2004 (első kiadás)
Fordító: Sóvágó Katalin
Eredeti cím: Vittorio the Vampire
Oldalszám: 238
Ára: 2900 Ft

Az Interjú a vámpírral c. regénnyel indult Vámpírkrónikák mellé idővel Anne Rice elkezdett egy plusz sorozatot, az Új Vámpírtörténetek-et, melyekből máig mindösszesen kettőt írt meg. Az első Pandoráról szól, aki már a Lestat, a vámpír-ban felbukkant. A második kötet címszereplőjének azonban semmi köze Lestat-ék csapatához.

Vittorio ugyan azzal indít (hiszen ő a mesélő), hogy olvasta Lestat-ék könyveit, és hogy ő teljesen más, de aztán végül a stílusa csak nem üt el olyan nagyon a Rice-nál megszokott enyhén sznob, enyhén művészies-finomkodó vámpír-írástól. Viszont valóban nincs köze azokhoz a történésekhez, amik így vagy úgy Lestat-hoz köthetők.

Ez a könyv egyszerűen csak a XV. századi, reneszánsz Toszkánában felnőtt és vámpírrá lett Vittorio története, és talán az egyetlen Rice összes vámpíros könyve közül, amire igaz, hogy önállóan, a többi ismerete nélkül is teljes mértékben érthető és élvezhető (noha időrendben a nem rég magyarul is megjelent Armand, a vámpír után következik). Olyannyira, hogy sokkal könnyebb volna belőle filmet készíteni, mint a Krónikák kb. bármely részéből. Sőt, az említett Armand-nál (mely a Krónikák VI. része) jobban is tetszett.

No persze Vittorio is nagyon szép, mint Rice-nál kb. mindenki, akiből vámpír lesz – és ő is a szépségének köszönheti az életét és a vámpírlétét is. Ugyanis a gazdag, befolyásos családjával egy toszkán hegyi erődben éldegélő, ifjú Vittorio-t kivéve egy éjjelen mindenkit legyilkol egy bíborba öltözött vámpírhorda. Ő azért marad életben, mert az Ursula nevezetű vámpírhölgy beleszeret. Mindazonáltal Vittorio bosszút esküszik a démonfajzatok ellen, ami persze lehetetlen küldetés volna – ha nem találkozna Firenzében, a kicsapongó életű, ám zseniális festő Fra Filippo Lippi műhelyének közelében angyalokkal. Akik nem csupán segítenek neki, de valamiféle pozitív üzenetet is hoznak az olvasó számára. (Rice műveiben egyre erősödő tendencia volt a vallásosság, a keresztény hit kérdéseinek felvetése, s ma már ott tartunk, hogy Jézus ifjúi éveiről ír trilógiát.)

A regény így, az izgalmas sztori, valamint Szent Ágoston és Aquinoi Szent Tamás sűrű emlegetése mellett, a korabeli firenzei festészet, Lippi és Fra Angelico művészete előtti, szeretettel és csodálattal teli leborulás. Anne Rice rajongó sorai, a színek erőteljes alkalmazása megelevenítik az olvasó lelki szemei előtt, ha a kort magát úgy istenigazából nem is, de bizonyos részleteit igen – és ez a fűszer teszi igazi élménnyé a könyvet.

A
Web Gallery of Art oldalon megnézheted a két festőóriás műveit, s persze jár egy kalapemelés Havancsák Gyulának is a remekbeszabott könyvborítóért.

Címkék: