
A Powerground Fesztiválon valójában 6 banda lépett fel, de hogy valahogy bírjuk a másnapi Tool koncertet, csak a Watch My Dying-ra mentünk. Egy keveset láttunk a Cadaveres-ből, és jó is volt, ahogy az Körmitől és csapatától elvárható.
WMD-éknek nem rég jelent meg Fényérzékeny c. második albumuk, annak volt ez a lemezbemutatója. Erről volt az intro is, a hihetetlenül hangulatos, hidegrázós Háttal álmodó, amibe aztán berobbant a nyitónóta, ami valami régebbi volt, hagy ne tudjam, melyik. Az újról mindenesetre ezek biztosan voltak: Elsőbbségi (brutál), Fényérzékeny (kétségkívül ez lesz minden idők legnagyobb WMD slágere, egész addig, amíg egy még ennél is fogósabbat nem írnak), Sztereotip (mondjuk ez is ütött rendesen), Metrikus. Hát, ezt-azt még elviseltem volna, de az egy órába még sok régi slágernek be kellett férnie, és jó is volt az Idomtalan, a Klausztrofónia, a Gyúlékony csíra, meg a többi, de a legjobban a Nicht vor dem Kind zúzott meg a végén (ennyit arról, hogy majd kipihenten megyek Tool-ra).
WMD-éknek nem rég jelent meg Fényérzékeny c. második albumuk, annak volt ez a lemezbemutatója. Erről volt az intro is, a hihetetlenül hangulatos, hidegrázós Háttal álmodó, amibe aztán berobbant a nyitónóta, ami valami régebbi volt, hagy ne tudjam, melyik. Az újról mindenesetre ezek biztosan voltak: Elsőbbségi (brutál), Fényérzékeny (kétségkívül ez lesz minden idők legnagyobb WMD slágere, egész addig, amíg egy még ennél is fogósabbat nem írnak), Sztereotip (mondjuk ez is ütött rendesen), Metrikus. Hát, ezt-azt még elviseltem volna, de az egy órába még sok régi slágernek be kellett férnie, és jó is volt az Idomtalan, a Klausztrofónia, a Gyúlékony csíra, meg a többi, de a legjobban a Nicht vor dem Kind zúzott meg a végén (ennyit arról, hogy majd kipihenten megyek Tool-ra).

Fotók: Kelemen Bea (köszi!)