nat b
Név:

Ez amolyan félblog, nem igazi. Inkább csak arra van, hogy feltegyek akármi cikket, legyen Hammer-es, ekulturás, endless-es, vagy bármi egyéb, ami nekem valamiért fontos. És nem csak zenékről meg könyvekről meg filmekről. Hanem pl. helyekről, ahol járok. És biztos lesz itt pár gondolatom is, meg hasonlók.

hétfő, szeptember 10, 2007

Laputa - Az égi palota

Eredeti cím: Tenku no shiro Rapyuta
Japán anime
Gyártás éve: 1986
Hossz: 124 perc
Rendező: Hayao Miyazaki
Forgatókönyv: Hayao Miyazaki
Zene: Joe Hisaishi
Gyártó: Studio Ghibli / Tokuma Shoten
Hazai DVD megjelenés: 2007. 08. 23.
Forgalmazó: Best Hollywood

Ez volt Hayao Miyazaki és az ő Ghibli Stúdiójának második játékfilmje. Hozzánk csak most, 21 évvel később jutott el, de egy cseppet sem hat régimódinak.

A film két gyerek kalandjairól szól. Sheeta légikalózok és a kormány ill. a hadsereg emberei elől menekül, nyakában egy különös medállal, ami megmenti, mikor kizuhan egy léghajóból. Pazu, a bányászfiú talál rá, akinek minden vágya, hogy megtalálja Laputát, a legendás égi várost, amiről még apjától hallott. Hamarosan kiderül, hogy a lány családja pontosan onnan származik – csakhogy a mítikus lebegő palota kincseiért bármire képesek azok, akik a lányt kergetik. Nem árulok el titkot azzal, ha elmondom, hogy el is jutnak mind Laputába – hiszen Miyazaki sosem választja történeteiben a kézenfekvő, avagy klisés fordulatokat, most sem lehet előre kitalálni, mi fog történni.

A Laputa képi világa szintén mindmáig jellemző Miyazaki filmjeire, sőt, számos apróbb-nagyobb vonása van, ami később is visszaköszön. Főleg legutóbbi filmje, a Vándorló palota tartalmaz rokon elemeket. Hogy mást ne mondjak, mindkettő beleillik az egyre divatosabb steampunk irányzatba, ami ugye sokat merít Jules Verne műveiből, és ami általában a XIX. század végén, ill. a XX. század elején játszódik, egy alternatív világban, ahol a gőzgépek és egyéb különös masinák sokkal többre képesek, mint a valós világunkban valaha is. De minden filmjében látni gyönyörű tájakat és a pusztulás képeit, repülést és fura gépeket, és amellett, hogy a főszereplők között mindig van egy-két nagyszemű és -szívű, bátor gyermek, az elsőre gonosz öregasszonyokból meg nagy bajuszú, bolondos feltaláló-szerelő figurából is szinte mindig jut. Ahogy szívet melengető humorból, reményből és szeretetből is, amit sosem tálal nyálas módon.

Az is szokása Hayao mesternek, hogy utalásokkal, rejtett jelentésekkel pakolja tele műveit, amik megfejtéséhez segítségül elsősorban a
rendező hivatalos honlapját tudom ajánlani. De néhány érdekességet megosztanék itt:
- A Laputa név a Jonathan Swift-féle Gulliver utazásai-ból származik, bár úgy fest, Swifttel ellentétben Miyazaki nem volt tisztában a szó spanyol jelentésével (ami kb. prosti...).
- Maga Laputa, mint az égi város elképzelése állítólag Platóntól ered, és története sokban hasonlít Atlantiszéra.
- A bányászvároskát Wales-i mintára alkotta Miyazaki, a palota különféle európai (középkori ill. XVII. századi) épületek stílusjegyeit viseli magán.

Érdekes lenne elemezni, hogy egy olyan kultúra gyermekei, akik ilyen filmeken nőnek fel, mire jutnak az életükben. Mert Miyazaki csodás és fantasztikus meséi elsősorban nem azért mások és idegenek annyira a mi nyugati civilizációnk számára, mert a rendező japán. Nem mondom, hogy a Disney filmek és hasonlók nem hordoznak pozitív üzeneteket, bölcsességet, tudást, de nem hiszem, hogy aki látott már akár egyetlen Miyazaki filmet is, vitatkozna velem abban, hogy néhány kivételtől eltekintve nem lehet egy lapon emlegetni azokat a japán mágus műveivel...

Címkék: