nat b
Név:

Ez amolyan félblog, nem igazi. Inkább csak arra van, hogy feltegyek akármi cikket, legyen Hammer-es, ekulturás, endless-es, vagy bármi egyéb, ami nekem valamiért fontos. És nem csak zenékről meg könyvekről meg filmekről. Hanem pl. helyekről, ahol járok. És biztos lesz itt pár gondolatom is, meg hasonlók.

szombat, március 14, 2009

Robert Holdstock: Keltika

Sorozat: A Merlin-kódex
Kiadó: Gold Book
Kiadás éve: 2008
Fordító: Matolcsy Kálmán
Kategória: sci-fi / fantasy / horror, háborús / történelmi
Eredeti cím: Celtica – Book 1 of the Merlin Codex
Oldalszám: 368
Ára: 2499 Ft

Robert Holdstock 1984-ben indult, World Fantasy díjas Mythago Wood sorozatával lett ismert és elismert szerző a fantasy/science-fiction irodalomban. Ez a végtelenül komor, súlyos sorozat immáron a 7. résznél jár, ám magyarul sajnos még nem jelent meg. A Keltika az első magyar nyelven olvasható műve, egyben a Merlin-kódex trilógia első része.

Merlin az elképesztően sok különféle feldolgozást megélt Arthur mondakör mágusa. Még a jól sikerült verziókat is hosszan lehetne sorolni, ám mind közül Holdstock-é az egyik legsajátosabb. Nem ő az egyetlen, aki alaposan utánajárt, hogy ha létezett Arthur és Merlin, akkor ugyan miféle körülmények között élhetett, és aszerint írta meg regényét, de azt hiszem, még senkinél nem találkoztam a mítoszok, legendák és a történelem, ill. az elképzelt és elképzelhető ilyen egyéni mixtúrájával. Holdstock könyvének szereplői csak részben emberek – részben viszont legendás alakok, akik ennek megfelelően cselekednek. Nála a varázslat vagy az emberfeletti erő teljesen természetes, és nem is magyarázza ezeket: egyszerűen ott vannak, és az olvasónak kell felfedeznie, megértenie, hogy mi is történik. Ugyanilyen természetességgel ír a környezetről, arról, hogy azokban a régmúlt, mítikus korokban milyen szagok, hangok, látványok lehettek, és az benne a zseniális, hogy mindezt úgy jeleníti meg, hogy egyszerre érezzük és átéljük, miközben végig tudatában vagyunk, hogy ez számunkra idegen, mi ezt nem ismerjük, legfeljebb az őseink ereinkben csörgedező vére vagy a lelkünk múlt életekre visszaemlékező része tud velük igazából mit kezdeni. Ennek megfelelően kell némi idő, mire az olvasó felveszi a történet fonalát. Mert olyan a Keltika, mint egy álmokkal, emlékekkel átitatott, régesrégi szőttes: nehéz, a korok múltával megsötétedett anyag, amibe számtalan különféle, értékes szállal hímeztek bele kibogozhatatlannak tetsző, megfoghatatlannak tűnő, egyszerre szépséges és félelmetes mintákat. Olyanokat, amiket a XXI. századi elme nem ért, de a lélekben rezdüléseket kelt.

Azok vannak előnyben, akiket érdekel a történelem és a különféle mitológiák (jelen esetben főleg: kelta, görög, szláv, finn, stb.). Aki ezek terén képzettnek mondható, az felvillanyozó, mindig új izgalmakat tartogató olvasmánynak fogja találni a Merlin-kódexet, a töméntelen sok utalást, egyre-másra felbukkanó szereplőt és eseményt. De aki nem annyira olvasott, az is élvezheti, egyszerűen az izgalmas, nagyívű történet és a szép, kidolgozott nyelvezett miatt is.

A történet Görögföldön kezdődik, láthatjuk a megtört Iaszónt, aki argonautáival az Arany Gyapjú keresésére indult, s végül felesége, Médeia a szeme láttára ölte meg két fiukat, és elmenekült bosszúja elől. Hajója, az Argó, melyben egy isteni szellem lakozik, végül Északra viszi őt, utolsó útjára. Ám évszázadokkal később eljön érte Antiokhosz, a varázsló, aki szintén részt vett az Argó útjának egy részén, és akit ekkor már Merlinnek hívnak, feléleszti őt a jeges tó alatti, kínokkal teli álmából, és ráveszi, hogy új argonautákat toborozzon. Merlin ugyanis rájött: Médeia becsapta őket, és fiait, hogy apjuk rájuk ne találhasson, későbbi korokba menekítette. Pohjola földjén, a finnek ősei között Merlin is talál valakit, aki aztán nagy hatással lesz az életére, egy fiatal lányt, akiben szintén ott van a mágia. De nem csak az ő népéből találnak követőkre, s a nagy nehezen elinduló expedíció határozottan nemzetközivé válik – egyebek mellett kelták is kerülnek az Argóra, köztük Urtha, aki amolyan kiskirály. Első útjuk az ő falujához vezet, Alba szigetére, ahol pusztulás és döbbenetes események híre várja őket. A bosszúra szomjazó Urtha útja ekkor fonódik össze véglegesen Iaszónéval: mindketten Görögföldre vágynak eljutni.

Ezen a ponton lép be a történetbe a történelem: i.e. 297 körül ugyanis valóban volt egy gall-kelta invázió, ami a Rajnán és Dunán át, s a Thermopülai-szoroson keresztül egészen a Delphoi-jósdáig vezetett, melynek során a jobb napokat is látott különféle görög ill. makedón seregek maradványai nem igen tudták feltartóztatni a barbár hódítókat. A regényben is felbukkanó Bolgios és társai valóban léteztek tehát, még ha kevesen tudnak is róluk.

A Keltika ezen eseményeket is feldolgozza, emellett Merlinről is sok mindent megtudunk. A mágiát csontjaiban hordozó, kortalan lény ő, egyike azon keveseknek, akik ősidők óta járják az Utat, különféle korokban és helyeken bukkanva fel, és változtatva a világ sorsán. Mivel ő a mesélő is, beleláthatunk gondolataiba, ám Holdstock úgy írta meg, hogy érezze az olvasó: Merlin messze több, mint ember, és nem érthetjük meg. Az, hogy eljő majd Arthur, s királlyá lesz Merlin segítségével, az itt még csupán felsejlő, bizonytalan jóslat, ám tragédiából és nagyságból, lenyűgöző eseményekből és izgalmakból a Keltika is sokat hordoz.

Remélem, nem kell sokat várni a két folytatásra (The Iron Grail, The Broken Kings)! Külön köszönet Matolcsy Kálmán fordítónak a jó érzékkel elhelyezett és megírt lábjegyzetekért. Talán még egy névsor is elfért volna, olyan sok a szereplő, de ezen nem múlik semmi. Mindenképp agymunkát igénylő olvasmány a Keltika, és meg is érdemli a figyelmet.

Címkék: