nat b
Név:

Ez amolyan félblog, nem igazi. Inkább csak arra van, hogy feltegyek akármi cikket, legyen Hammer-es, ekulturás, endless-es, vagy bármi egyéb, ami nekem valamiért fontos. És nem csak zenékről meg könyvekről meg filmekről. Hanem pl. helyekről, ahol járok. És biztos lesz itt pár gondolatom is, meg hasonlók.

szerda, augusztus 29, 2007

Raana Raas: Csodaidők – Az ogfák vöröse

Kiadó: Animus Kiadó
Kiadás éve: 2006 (első kiadás)
Oldalszám: 436
Ára: 2980 Ft
Műfaj: ifjúsági, sci-fi / fantasy, szépirodalom

Régóta nézegettem már ezt a könyvet, de sem a borítója, sem az író neve nem mondott semmit, sőt, a fülszöveg meg, hát, az alapján nem könnyű dönteni. Aztán kiderült, hogy ez az első, s mindmáig egyetlen magyar író által írt kiadványa az Animus-nak, Harry Potter s megannyi remek ifjúsági regény kiadójának. Így máris érdekesebb lett a dolog.

Az ogfák vöröse a
Csodaidők c., 4 részes családregény jó vaskos első kötete. Mondhatjuk, hogy science-fiction, amennyiben egy elképzelt jövőben játszódik, de nem az a fajta, amiben a tudományos-technikai oldal a legfontosabb. Három főszereplője van, mindegyiküknek megvannak a maga fejezetei.
Judy 11 éves félárva, aki mindennél jobban vágyik rá, hogy igazi családja legyen, ám erre szinte semmi esélye nincs – de külsős lévén arra sem sok, hogy bekerüljön egy niesi árvaházba, s mégis ez történik vele.
Giin Raas egy niesi, avagy Kaveni fennhatóságú bolygó safírja, vezetője (úgy politikai, mint vallási értelemben), nagy hatalmú és tekintélyű ember, akinek a vállát súlyos gondok nyomják.
Yaan pedig, Giin testvérének legnagyobb fia, részint elkényeztetett, részint a Kaveni nagycsaládok hagyományainak béklyóiban vergődő fiatalember, aki végül lázadni kezd apja zsarnoki irányítása ellen.

Ha csak ennyit árulok el a történetből, máris sok minden magyarázatra szorul. A regény jelenében földi idő szerint 3900 körül járunk, az emberiség már belakta a világegyetem egy jó részét. Társadalmuk alapvetően két nagy csoportra oszlik. A külsősök kb. olyanok, mint mi itt a nyugati civilizációban, csak persze jövőbeni fejlettségű körülmények között. A niesiek avagy Kaveniek pedig egy korábbi emberi űr-expedíció a Földtől évszázadokra elszakadt populációjából fejlődtek ki. A kereszténység egy sajátos formáját követik, és szigorú tradícióik szerint élnek. Társadalmuk a nagycsaládok intézményére épül, ahol akár 70-80, egymáshoz rokoni szálakkal kötődő ember is együtt lakik. Amellett, hogy emelkedett, nemes, ám nem feltétlenül tévedhetetlen törvényeiket követik, a világ számos nagyvállalatát tartják kézben. S ezen nagycsaládok közt is az egyik leghíresebb és leghatalmasabb a Raas.

Az elbeszélő Raana Raas is közéjük tartozik, bár – legalábbis az első részben – szereplőként nem igen tűnik fel. Egyébként a valós életben Görgey Etelkának hívják az írónőt, református lelkész, teológus és hebraista, aki egy évig Belfastban is tanult. Regényét sajátos körülmények között írta: a
www.csodaidok.hu oldalon egy szűk kör végig figyelhette a történet alakulását, de olyat is hallottam már, hogy állítólag eredetileg angol nyelven írta meg, mondván, itthon úgysem talál majd kiadót...

Mindezt azért fontos tudni, mert jelzi, hogy Etelka az írók többségénél sokkal többet tud nagyon sok mindenről. És ez tisztán átjön a regényben is. Mind a világméretű társadalmi problémákat, mind az egyes szereplők lelki vívódásait megrázó hitelességgel ábrázolja. Nyilvánvalóan jó ismerője az emberi léleknek, de arról is pontos fogalmai vannak, hogy mi folyik a világban. Mert persze a Csodaidők, válassza el bár 1900 év napjainktól, a mi világunkról is szól. A terrorizmus, a politikai-hatalmi harcok, a régi értékek pusztulása, s a helyére lépő kiüresedés, a rasszizmus, a bűnbak-keresés épp úgy megvan ma is, ahogy azok az interperszonális és benső küzdelmek, amiken Giin és a többiek keresztül mennek. Sőt, Raana Raas olyan kíméletlenül bánik az általa megalkotott karakterekkel, akár a valós élet. Bizony, az olvasó szokatlannak fogja találni, hogy az általa megkedvelt szereplőket milyen kemény kézzel osztja sorsuk. De az sem általános, hogy a történet kevéssé szimpatikus figuráit is milyen mélységekbe menően mutatja be az írónő. És az is figyelemre méltó bölcsességről árulkodik, hogy bár a Kaveni nagycsalád előnyeit is megmutatja, nem kendőzi el a hagyományok merev őrzésének hátulütőit sem – ahogy a külsősöknél sem általánosít.

Ami magát a sztorit illeti, igazából lassan halad, és előre sejthető számos fordulata. De amúgy is azt gondolom, hogy Az ogfák vöröse még csupán a felütés, a kezdet, amiben Raana Raas-nak nagyon sok mindent el kell mesélnie, hogy megértsük az ezután elkövetkezendőket. Megmutatja a szálakat, jól össze is gabalyítja őket, hogy aztán az olvasó tűkön ülve várhassa a folytatást.

Minden részletében remekül kidolgozott regény és világ ez, talán csak a niesi nyelvvel nem vagyok teljesen kibékülve – de úgy gondolom, nem érdemes ennyiből ítélni, hiszen a java még előttünk áll. Mindenkit, aki valami különlegesre, másra, tartalmasra vágyik, csakis arra tudok biztatni, hogy vegye meg és olvassa el ezt a könyvet. Mert igazi remekmű, és ha van egy csepp igazság, néhány éven belül a képzelet irodalmának legjobb magyar alkotásai között fogják számon tartani. Ahogy én meg még jó páran már most is.

Címkék: