Kiadó: Nyitott KönyvműhelyKiadás éve: 2007 (első kiadás)
Fordítók: Bánföldi Tibor és Kepes János
Eredeti cím: Understanding Comics. The Invisible Art
Oldalszám: 223
Ára: 2600 Ft
Kategória: képregény / manga, egyéb
Sokan és sokszor kijelentettük, hogy a képregény új reneszánszát éli Magyarországon, ám ez azért mégsem jelent óriási példányszámokat és össznépi őrületet. Az ezévi, több naposra szervezett Képregényfesztivál is mutatta, hogy messze még az idő, amikor rendőrkordonokkal kell moderálni a rajongók tömegeit egy-egy új mestermű megjelenésekor vagy egy-egy sztár képregény-alkotó dedikálásán. De ez nem is feltétlenül baj. Van más, ennél nagyobb.
Például a képregényekkel szembeni még mindig szinte általánosnak mondható lenézés, ellenállás, sznobizmus. Arra, hogy egy képregényfaló gyerek nem lesz automatikusan idióta, aki képtelen elolvasni egy valamirevaló könyvet, én vagyok az élő példa. Gyermekkoromban odáig voltam egy halom különféle képregényért, a Fülesben megjelent folytatásosoktól kezdve Asterix az Alfában (RIP) olvasható kalandjain át a Kockás füzetekig mindenfélét olvastam – és sok könyvet is, most meg azzal ütöm el amúgy is kevés szabadidőmet, hogy könyvekről és képregényekről írok remélhetőleg nem teljesen hasznavehetetlen ismertetőket. Akinek ez sem bizonyíték, annak elmondanám, hogy nem vagyok én címeres bölcs de legalább igyekszem nem prekoncepciók mentén gondolkodni. A képregények esetében legalábbis… ;)
Szóval, a bostoni Scott McCloud eredetileg 1993-ban megjelent A képregény felfedezése c. könyvét elsősorban azoknak a kezébe adnám (itt virtuálisan belelapozhatnak), akikről feltételezek némi nyitottságot, ennek ellenére elutasítják a képregényt, gyerekeknek való baromságnak tartják, és így tovább. McCloud meg tudná győzni őket arról, hogy tévednek. Rajtuk kívül pedig minden comics-fannak tudom ajánlani, ugyanis annyi érdekeset tudhatunk meg belőle, hogy általa gazdagabbá, tartalmasabbá válik a képregény-olvasás élménye.
McCloud kézenfekvő megoldást választott, és képregényes formában mutatja be választott médiumát, és ezt szó szerint kell érteni: a szerző rajzolt verziója vezet végig minket a könyvön. Egyébként több kisebb-nagyobb képregény köthető a nevéhez, melyek közül néhány Batman résszel jutott a legközelebb a siker kapujához – mégis ez a könyve (valamint két kapcsolódó műve: Reinventing Comics, Making Comics, mely utóbbi magyarul is megjelent A képregény mestersége címen) tette nevét világszerte ismertté és elismertté.
Szerzőnk 9 fejezetben veszi végig a képregény eszköztárát, elemeit, hatásmechanizmusát, viszonyát más művészeti ágakhoz (mert azt is bebizonyítja ám, hogy ez is művészet, s messze nem csak a filmhez van köze!), s röviden a történetét is. A szimbólumokkal és az egyiptomi hieroglifákkal kezdi, és nem mellékesen olyan témákat, szempontokat is érint, mint az esztétika, a kommunikáció és a pszichológia. Mindezt élvezetes és izgalmas formában teszi, így fejtegetései pillanatra sem válnak unalmassá vagy követhetetlenné, ami McCloud ironikus humorának is köszönhető. Maximálisan kihasználja a képregény eszközeit és technikáit mondanivalója közvetítésében, amivel példát is statuál, bemutatva, hogy ebben a műfajban kép és szöveg micsoda páratlan, más médiumra nem jellemző hatást tud kiváltani. Szól arról is, hogy mi lehet a képregény jövője (amihez a 24 óra alatt elkészítendő netes comics-ok mozgalmának elindítójaként maga is hozzájárult), és rámutat, hogy a műfaj alkotói még messze nem aknázták ki minden lehetőségét. És ez még ma, 15 évvel a könyv első kiadása óta is igaz!
Remek szellemi kaland ez a könyv: tágítja az olvasó látókörét, és kaput nyit nem csak a képregény elképzelhetetlenül gazdag világára, de az összes érintett témakörre, tudomány- és művészeti ágra is, mert azokat is úgy vonja be, hogy a kíváncsibb olvasó könnyen kedvet kaphat további kutatásokhoz.