Tom Polonkai: Sarasvati Devi's Grace

Polonkai Tamást a magyar underground rock életet figyelemmel kísérők a remek grunge/stoner zenét játszó, egri Polly Is Dead zenekarban ismerhették meg. Ez a kultikus csapat már rég nincs, ahogy Tamás későbbi rock formációja, a Bálnalovas is a múlté már, ám szerencsére a Pearls Of Long Loved Years zenekara létezik, s viszi tovább a Pollyval / Bálnalovassal megkezdett irányt.

Ám, ahogy a Sarasvati Devi's Grace cím sejteti, Tamás angolosított saját nevén kiadott albuma valami egészen más. Nem szokatlan tőle, hiszen hat éve az Apokrif című lemez is hasonlóan spirituális vizekre evezett, ám cikkem tárgya végig indiai/hindu mantrákat tartalmaz, nem magyar nyelvű dalokat. Melyeket nagyon jól esik hallgatni, békét hoznak magukkal. Teljes cikkem ekulton.

Susanna Clarke: Piranesi

Susanna Clarke brit író A Hollókirály c. könyve az ezredforduló óta megjelent fantasyirodalom egyik kiemelkedő, számos díjjal elismert alkotása, egy minden ízében különleges monstrum, mely eredetileg 2004-ben jelent meg. Az ehhez kapcsolódó novellagyűjteményre (Búcsúbáj ​hölgyei és más történetek) sem kellett sokat várni – ám azóta semmit nem adott ki az írónő.

Aki pedig ennyi éven át várta egyre, hogy újra az ő míves, szőlőindákként tekergő sorait olvashassa, az jó, ha tudja, hogy a Piranesi valami egészen más. Ez a legfontosabb, amit elmondhatok róla, minden más, még a fülszöveg is csak csorbítana az élményen. De nem azért kaptam meg megjelenés előtt Molnár Berta Eleonóra gyönyörű fordítását, hogy aztán egy szót se írjak róla és magamban tartsam az élményt. Mely a maga módján már-már katartikus volt.

Teljes cikkem ekulton.

Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete

Az Athéné Klub trilógia első része ez, mely 2018-ban megkapta a legjobb első regénynek járó Locus-díjat. Theodora Goss magyar származására ebben a kötetben még kevés momentum utal (a folytatás viszont Budapesten is játszódik majd!). A történet szereplői különféle viktoriánus kori irodalmi művekből vett alakok vagy azok rokonai, és a megidézett regények, novellák mellékszerepre kárhoztatott, sokszor elfelejtett női alakjait teszi a középpontba - de pl. maga Sherlock Holmes is felbukkan. A cselekmény csavaros, izgalmas, néhol félelmetes, de az írónő ill. a klubtag hölgyek saját hangja és humora miatt leginkább szórakoztató regény ez - a szó legnemesebb értelmében.

Cikkem róla ekulton.

X. Tattoo The Sun fesztivál - 2020.09.12.

Nekem a DK nem egy párt, nem is a Dead Kennedys, hanem a Dürer Kert, amiben jó eséllyel utoljára voltam koncerten (de még remélhetőleg a Képregényfesztivál lemegy ott).

A X: Tattoo The Sun fesztivál covidosra lett szűkítve, három zenekart láttam, jó volt nagyon. Beszámolóm és sok fotóm a Hammer site-on.

Roddy Doyle: Paddy Clarke, ha ha ha

Paddy Clarke 1968-ban épp tízéves, bár az évszám, egyáltalán a történelmi háttér csak annyira van jelen, amennyire egy ilyen korú gyereknél lenne. Paddy keresetlen őszinteséggel és gyermeki csapongással mesél az életéről, a számtalan apró balhéról, amibe osztálytársaival rángatják egymást, arról, hogy hogyan bánik a kisöccsével (általában tahó módon), és mi zajlik mindeközben a családjukban.
Megindító regény. 

Cikkem ekulton.

Mad Robots / Slowmesh, Bp. Trip Hajó, 2020.09.04.

A Mad Robots új albuma az év legjobbjai között van, a Slowmeshre is kíváncsi voltam, szóval vállaltam a kockázatot, és lefáradtam a TRIP Hajó gyomrába. Ahol aztán bebizonyosodott, hogy még járvány idején is teremnek kincsek a magyar undergroundban.

Beszámolóm a Hammer site-on.

Inkább lennék özvegy

Ez egy csöndes és lassú film a felszínen, de csak mint a tenger, ha nyugodt. És semmi ehhez a hasonlathoz hasonló klisés nincs benne, miközben olyan valósan és hitelesen mutatja meg egy házasság végét, amennyire film csak megmutathatja. Nem szólva az amúgy már felnőtt gyermekük nézőpontjáról. Aki egy hétvégén végre hazamegy meglátogatni idősödő szüleit, és az apja akkor borít…

Érzelmileg igen megterhelő film, mármint felnőttként, házasként, apaként, fiúként, túl sokmindenen. Biztosan sok néző érzi majd úgy, hogy mindegyik szereplővel tud egy kicsit azonosulni – akármelyikük nézőpontját figyeltem is, mind már-már hétköznapian valóságos, egyben iszonyú fájdalmas volt. De ez nem az a film, amiben nincs valamiféle feloldozás.

Teljes cikkem ekulton.

Frank Herbert: A Dűne gyermekei

Frank Herbert nagyszabású Dűne sorozatának harmadik kötete eredetileg 1976-ban jelent meg, magyarul ez a harmadik, átdolgozott kiadása. Követvén A Dűne messiása c. második részben megkezdett gyakorlatot, ez a kötet sem ott veszi fel a történet fonalát, ahol az előző befejeződött. Hanem kilenc évvel később, és Herbert újfent csavar egy hatalmasat a történet menetén, ismét más megvilágításba helyezve a szereplőket.

Cikkem ekulton.

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák (teljes változat)

Hetven éve már, hogy megjelent Bradbury hamar sci-fi klasszikussá érett könyve (mely kevéssé regény, inkább novellafüzér), és ennek örömére az Agave speciális kiadással örvendezteti meg a hajdanvolt Mester régi és reménybeli új híveit. Egyrészt újraszerkesztették Kuczka Péter egyébként remek fordítását, másrészt hozzácsapták Bradbury többi marsbéli novelláját. Köztük olyanokat, melyek magyarul még sosem jelentek meg.

Teljes cikkem ekulton.

Storm The Studio / Superunknowns, 2020.08.13.

Ha nem lett volna a pandémia, akkor is ezt a koncertet vártam volna a legjobban ebben a rihes évben. Igaz, Esztergom helyett végül Pest s Buda között, az A38 hajón került megrendezésre, és persze, hogy érződött rajta a járvány hatása (a közönség is visszafogottabb volt, ötszázan sem voltunk, és csak lassan oldódott az az átok feszültség, amit ez a helyzet szült). De mégis, megtörtént: Fodi hazajött Japánból két koncert erejéig! És még Bedlam dal is volt!

Beszámolóm a Hammer site-on, fotókkal.

Alexander Norman: A dalai láma

Alexander Norman nem a felmagasztalás és ájult csodálat hangján ír könyve címszereplőjéről, hanem jobbára tárgyilagosan, a történelmi eseményekre helyezve a hangsúlyt, megmutatva, hogy milyen állapotok uralkodtak Tibetben Tendzin Gyacó születése előtt, mi vezetett odáig, hogy Kína megszállja az országot, s mi minden történt azóta – hogyan lett ez a kedves ember korunk egyik legfontosabb alakja, az együttérzés terjesztője és két lábon járó példája. 

Teljes cikkem ekulton.

David Gibson: Streetfotózás

A streetfotózás, ha jól csinálják, egyszerre örökíti meg a kort és valami kortalant.
Ritka öröm, hogy ez a hazánkban hiánypótló kötet megjelenhetett magyarul. A téma avatott és elkötelezett művelője írta, aki minden lelkesedése mellett is képes úgy vallani erről a sokat vitatott fotós irányzatról (vagy talán nevezhetjük műfajnak is), hogy akár azok is megértsék, mi ebben a jó, akik szerint nettó tahóság vadidegeneket orvul lefotózni az utcán.

Teljes cikkem a FotoVideo magazin honlapján.

Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve

Hazánkban, ahogy azt a szerző leírja, régi hagyománya van a madarak téli etetésének, ám ennél sokkal többet is tehetünk a tollas népekért. Orbán Zoltán pedig nemcsak azt mutatja be igen világosan, érthetően és követhetően, hogy mit és hogyan, de azt is, hogy miért.

Teljes cikkem ekulton.

Philip Pullman: A Titkos Birodalom

Most értettem meg igazán, Pullman miért gondolta úgy, hogy érdemes előzményt írnia a tökéletesen befejezett Az Úr sötét anyagai trilógiához – mert a La Belle Sauvage című előzmény és az eredeti trilógia szálait most, a folytatásban kezdi el összefűzni. És megint fajsúlyos mondanivalója van, úgy aktuális témákról, mint az emberrel egyidősekről. Emellett persze izgalmas és lebilincselő is. És kő őszinte, hogy a húsz éves Lyra már nem olyan, mint amilyen a trilógia végén volt… 

Teljes cikkem ekulton.

Interjú Mark Greenside-dal, a Hogyan (nem) lettem francia életművész c. könyv szerzőjével

Ez az interjú még 2019 júniusában, a Könyvhét idején készült, amikor Mark Greenside Budapestre látogatott, annak örömére, hogy magyarul is megjelent az egyik könyve. A részben magyar származású amerikai író ebben a kötetben arról írt, hogy milyen kalandokban volt része Bretagne-ban, ahol általában az év negyedét tölti. A remek poénokban és megfigyelésekben gazdag könyv ritka szórakoztató olvasmány, ám az interjúban nagyon sok minden másról is szó esett – már csak azért is, mert jelen volt Mark japán származású, nem kevésbé jó humorú felesége is.

Az interjú ekulton olvasható.

Frank Herbert: A Dűne messiása

A Dűne-sorozat 1965-ben indult, és bár kalandos úton került el az olvasókhoz, hamarosan megkerülhetetlen műve lett a sci-fi irodalomnak, s mindmáig az. A folytatása négy évvel később jelent meg, ám a történetben 12 évvel később járunk. Az első Dűne-regény különleges, újító, rendkívül izgalmas, de közben jellemábrázolás és tárgyalt témák terén az átlagot messze meghaladóan mélyreásó volt, ám hogy milyen mélységek rejlenek benne, csak a folytatásban kezdett el kibontakozni.

Teljes cikk ekulton.

At Night I Fly interjú

Mirror Maze címmel tavaly decemberben jelent meg a prog metalos At Night I Fly bemutatkozó albuma. A zenekart zenekart nagyjából 9 éve indította el Bátky Zoltán énekes (Stonehenge, Wendigo, After Crying, Wall Of Sleep stb.) és Horváth András Ádám gitáros (Dreyelands, A.C.), ám első albumukra, a Mirror Maze-re 2019 végéig kellett várni. Az utóbbi évek egyik, ha nem a legjobb magyar progresszív metal lemeze kapcsán kettejüket faggattam a Hammerben.

Zselenszky interjú

Zselenszky Tamás a hardcore, illetve a grunge undergroundban kezdte pályáját, ám igazán ismertté a jóval populárisabb, de attól még magvas Eleven Hold énekes-gitárosaként vált. Onnan való kiválása óta főleg szólóban zenél, s mellette könyveket ír.
Legújabb albumát teljesen egyedül vette fel, minden hangszeren maga játszott, majd - a világjárvány kitörése miatt - ingyen letölthetővé tette. A költői és filozofikus (egyben keményen társadalomkritikus) szövegeket és főleg grunge-os rockzenét rejtő Baba Entelecheia albumról kérdeztem Tamást a Hammer site-on.

Frank Herbert: Dűne

Mai szemmel olvasva ezt az eredetileg 1965-ben megjelent regényt, elenyésző az a technikai, tudományos részlet, ami idejétmúlttá vált az eltelt bő fél évszázadban. Hogy a sivatagosodás, a klímaváltozás problémája viszont időszerűbb, mint valaha, azt ugye mondanom sem kell. Szinte profetikusnak tetszik egyik-másik mondat, amit ehhez köthetően írt Herbert. Ám ami miatt máig akkora élmény ez a könyv, az a szereplőknek, a történetnek, a felépített és számos szemszögből bebarangolható, felfedezhető világnak köszönhető. Annak, hogy Paul, Jessica, a Bene Gesserit nővérek, a Harkonnenek és a többiek szinte archetipikus figurák, cselekedeteik, mondataik, de még gondolataik is rezonálnak az olvasóban. Amire a legjobb példa a Félelem elleni litánia, amit számos olvasó kívülről fúj, és biztos vagyok benne, hogy sokuknak tényleg segített is, pedig hát elvileg csak egy írói kitaláció. Herbert regénye kommunikál az olvasóval, több ponton is a felszín alatti tudatszinteket érintve meg, s ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy a Dűne cselekménye olyan pokolian izgalmas.
Teljes cikkem ekulton.

Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel?

A könyv címe mindent elmond. Manapság kb. nincs gyerek, aki ne lenne rápörögve a mobiljára, a számítógépre vagy a tévére. Rémlik, hogy létezik már olyan pszichológiai kórkép, hogy képernyőfüggés, ami gyerekek és felnőttek irdatlan tömegeit érinti. Akinek van gyereke, az jó eséllyel kapott már agylobot attól, hogy az adta külke nem volt hajlandó se szép szóra, se fenyegetőzésre letenni azt az átkozott kütyüt, netán hozott már rosszabb jegyet az iskolából azért, mert folyton a neten lóg, ahelyett, hogy tanulna.

Miklya Luzsányi Mónika igen szemléletesen úgy fogalmaz, hogy ha letiltanánk a gyereket a gépezésről, az olyan lenne, mintha elvágnánk a világtól, vagy mintha a vadnyugaton nem tanította volna meg a szülő a gyerekét lovagolni meg lőni. Ez csupán egy a könyv kijózanító gondolatai közül, és jól jelzi, hogy mennyire praktikusan áll a címben feltett kérdéshez az írónő.

Teljes cikkem ekulton.