nat b
Név:

Ez amolyan félblog, nem igazi. Inkább csak arra van, hogy feltegyek akármi cikket, legyen Hammer-es, ekulturás, endless-es, vagy bármi egyéb, ami nekem valamiért fontos. És nem csak zenékről meg könyvekről meg filmekről. Hanem pl. helyekről, ahol járok. És biztos lesz itt pár gondolatom is, meg hasonlók.

hétfő, július 07, 2008

Robert W. Chambers: A Sárga Király

Sorozatcím: Cthulhu Hírnökei
Kiadó: Tuan Kiadó
Kiadás éve: 2008 (első kiadás)
Fordította: Habony Gábor, Szántai Zsolt
Eredeti cím: The Maker of Moons
Oldalszám: 281
Ára: 2290 Ft
Kategória: sci-fi / fantasy / horror, szépirodalom

Jellemző, hogy a minap megkérdezte tőlem egy bolti eladó, hogy mi az, amit olvasok, mert hogy a Sárga Király Lovecraft. Ez nem őt jellemzi, hanem azt, hogy Lovecraft és az ő írásai milyen sajátos kultusszal ill. követőkkel bírnak.

Robert William Chambers (1865. május 26. – 1933. december 16.) amerikai író és művész volt, aki valóban hatással volt Howard Phillips Lovecraftra, a természetfeletti horror királyára. Emellett a Sárga Király alakját át is emelte az egyik Cthulhu történetébe (Suttogás a sötétben). Mindez már a kötetet nyitó, A Holdvarázsló c. novellánál nyilvánvalóvá válik: mintha csak Lovecraft stílusának és támaválasztásának előfutára volna. De ahogy haladunk előre a kötetben, úgy fakul ki ez az érzés, s csak a könyvet záró A Sárga Jel-nél kap erőre újra. Addigra meggyőződésemmé vált, hogy Chambers egynémely ötletéből Lovecraft csíráztatta ki a maga módszereivel a maga saját förtelmeit. De ez egy másik történet.

Természetesen Chambers írásai sem előzmények nélkül valók. Nyilván a korszak (az 1800-as évek utolsó évtizedei), ill. párizsi tanulmányai kapcsán is megannyi hatás érte, de számomra a legegyértelműbb, már a félelmetesebb dolgoknál, Edgar Allan Poe befolyása. De ez a kiterjedt életműnek csupán töredékét jellemzi. Ahogy látom, számos romantikus meg ilyesmi könyvet is írt Chambers, amik bestsellerek voltak a maguk idejében, bár sokkal kevésbé maradtak meg a köztudatban, mint a Sárga Királlyal kapcsolatos dolgai.

Persze, mai szemmel olvasva nyilván nem adja, nem is adhatja ugyanazt még a legsetétebb novellája sem. Sőt, számomra sokkal érdekesebb volt a korszak New York-i életét vagy a vadregényes Bretagne-t megjelenítő sorokat olvasni, mint a sztorik zömét. OK, itt-ott, különösen az említett nyitó és záró írásokban, valóban félelmetes, borzongató dolgokat írt Chambers, amik megérdemlik, hogy Lovecraft ill. Poe hasonszőrű novelláival emlegessük őket együtt, de amúgy kicsit döcögősek a történetek, a stílus nem különben.

A kötetben szereplő novellákból tehát több is Bretagne-ban játszódik, ahol a főszereplő (és/vagy mesélő) jellemzően módosabb amerikai férfiú, aki előszeretettel járja a természetet, és lődöz vadakra, mígnem valami varázslatossal és/vagy iszonytatóval találkozik. Egyes helyek ill. szereplők visszatérnek, bár a szerkesztés fura, tekintve, hogy később érkezik az időben korábban megtörtént sztori (A Lila Császár ill. A Hírnök), de hát az eredetiben is így volt. Emellett átjön, hogy Chambers maga is szerette a természetet, a vadászatot, és jól ismert megannyi növény- és állatfajt.

Az író a New Yorkban játszódó történetek közül kettőben is utal saját képzőművészi pályájára – az Egy kellemes este esetében egy hírlapillusztrátor szemén keresztül látjuk az eseményeket, míg A Sárga Jel mesélője egy festőművész. A legtöbb írásban erősen jelen van a romantika, még ha sötétebb körítésben is, és mivel amúgy egy mai olvasó számára ezek eléggé alapvető sztorik, igazán a háttér, a hangulat lehet az a plusz, amitől tetszhet a kötet.

A magyar kiadásról annyit, hogy igyekszik meglovagolni a Lovecraft-kötődést, ami érthető is, s a borító is sokkal inkább Lovecraft és követői leírásait idézi, semmint bármit, ami valóban szerepel a könyvben. Szerintem helyénvaló és üdvös lett volna egy rövid életrajzot közölni, feltüntetni a novellák megjelenésének idejét, valamint a zömében francia nyelvű, novellaeleji idézetek fordításait is. Úgyhogy jöjjön még egy kis Chambers történet, forrás természetesen wikipedia meg fantasticfiction.co.uk: első novelláskötetének valóban A Sárga Király (The King in Yellow) volt a címe, 1895-ben jelent meg, jelentős sikert aratva. Első négy írása kapcsolódik a címhez ill. egy színpadi darabhoz, amit ha valaki elolvas, megőrül. De hogy ki vagy mi az a Sárga Király, Chambers sehol nem írja le úgy istenigazából. Hanem ez a kötet nem ennek, hanem az egy évvel később kiadott The Maker of Moons-nak a fordítása, melyben szintén megjelent az előbbi kötet két darabja. Mindezt azért hasznos tudni, mert meglehet, hogy ez a későbbi válogatás jobban koncentrál Chambers rémtörténeteire, viszont még kevesebb támponttal szolgál a Sárga Király személye kapcsán, és az egyszeri olvasó, aki nem jár utána mindezeknek, bizony sok mindent nem fog így érteni. De persze, talán így a jobb az ő elméje épségének…

Akárhogy is, a Tuan Kiadó kezdeményezése, hogy összeszedje „Cthulhu Hírnökeit” (amivel, felteszem, a gótikus horror korai, ismeretlen ill. elfelejtett alkotásait exhumálására tesznek kísérletet), üdvözlendő, és kíváncsian várom, miféle sötét, hagymázas írásokat találnak és tálalnak még nekünk.

Címkék: