Görgey Etelka (Raana Raas)

Erre az interjúra roppant büszke vagyok! Nem mintha fene sok érdemem lenne benne, hiszen nekem csak kérdezni kell. Arra vagyok büszke, hogy ilyen válaszokat kaptam, és hogy ezeket mégiscsak én kérdeztem :) Emberek, figyeljetek oda Görgey Etelkára!
Itt csak az interjú pár kiragadott részletét közlöm, a teljes anyag itt van az ekulton.

Görgey Etelka egészen kivételes személyiség. Amellett, hogy 34 évesen református lelkészként működik Pálfán, feleség és anya, valamint egy négy részes sci-fi sorozat írója.A Csodaidők-tetralógia majd’ két évezreddel napjaink után játszódik, szerte a galaxisban. Ám nem egy újabb űropera a szokásos klisékkel, hanem számos társadalmi, vallási és filozófiai kérdésben igen mélyre ásó családregény, aminek máris szép számú rajongótábora van. A sorozat második része a Könyvhétre jelent meg Kiszakadtak címmel. (Az Ogfák vöröse c. elsőről itt a cikkem.)

A honlapodon is olvasható, hogy teológusi és hebraista diplomával rendelkezel, és lelkészként is dolgozol, de engem az is érdekelne, hogy honnan jön Görgey Etelka? Mik voltak azok a pontok az életedben, amik a Csodaidők megírása felé mozdítottak?

Eta: Honnan jöttem? Komlóról. :) Bányászcsaládból, amelyben anyám elsőgenerációs értelmiségi volt, apám bányász, négy nagyszülőm mindegyike (nagymamáim is) a föld alatt dolgoztak, ott építették a szocializmust. Olyan is lett. :) De hogy mi mozdított éppen a Csodaidők megírása felé, arra nem tudnék pontokat megnevezni. Sok szempontból a történet írta magát - először akkor, amikor a vázlatot írtam, utána meg amikor kidolgoztam.Nem pontszerű esemény, de mindenképpen a Csodaidők megírása felé mozdított az, hogy nagyon rossz volt a családom - nyilván valamiféle módon „kompenzáltam” ezt a nagycsaládokkal.Meg aztán világ életemben izgalmasnak találtam a Robinson-Hétévi vakáció-féle könyveket, és gyakran elgondolkodtam azon, milyen lehet újrakezdeni mindent a kezdetektől - így született meg a Nies és Nagy Andreas története, amelynek a Csodaidők mintegy „folytatása”.

Bár nem lehet olyat kijelenteni, hogy a Csodaidők vallásos regénysorozat, az mindenképp átjön, hogy a vallásról az átlagnál többet tudsz. De hogy érzed, az, hogy teológus vagy, és lelkészként is működsz, a történet mely részeiben nyilvánul meg, mekkora hatással volt rá?

Eta: Szerintem mindenhol megnyilvánul, csak hol jobban kitűnik, hol kevésbé. Mivel nem tartozom a fundamentalisták közé, ezért nyilván nem csapkodom bibliai idézetekkel, és igyekszem a szájbarágás eszközeit is mellőzni (van, aki szerint nem is sikerült), de tudatos írói döntés volt az, hogy vallásos emberek a főhősök, még ha esetenként ez nem is nyilvánvaló: meg akartam mutatni, hogy igenis ilyen emberek is lehetnek kedvelhető figurák, sőt, hősök. És azt is, hogy a vallásos ember nem szükségszerűen gyenge, gyáva és buta: viszont sokkal inkább érvényesül életében, döntéseiben az etika, a morál, sokkal többször mérlegeli magában, hogy amit tenni készül, helyes-e, vagy helytelen.

Számomra rendkívül szimpatikus a Kavenben, hogy sokkal inkább egyenrangú félként kezelik a nőket. Méghozzá nem is annyira a demokrácia elve, mint inkább a mindenki csinálja, amihez tehetsége van hozzáállás kapcsán. Hogy látod, a mi világunkban milyen a nők helyzete?

Eta: Ugyanolyan rossz, mint a férfiaké. Stupid célokat és ideálokat tűznek ki mindenki elé, az emberek meg futnak utánuk. Ráadásul ezeknek egy része tökéletesen szürreális, elérhetetlen, és sok-sok ember életét tönkreteszik: ilyenek például a „tökéletes nő” és „tökéletes férfi” ideálok, az ultrabárgyú és nyálas „szerelem” ideájáról nem is szólva.Szó nincs itt arról, hogy mindenki azt csinálja, amihez tehetsége van, vagy aminek született.

Olvassátok végig az egész interjút!